Szerző: Lotte
Találtam egy kis videót egy hároméves kisfiúról, akinél felszabadultabb és szenvedélyesebb karmestert még nem láttam! Gyerekként mindenki játszik karmesteresdit bottal vagy fakanállal a kezében, de ez a fiúcska úgy dirigálja Beethoven 5. szimfóniáját, hogy talán még a művet játszó Berlini Filharmonikusok is átállnának néha a valóságban vezénylő Herbert von Karajanról a szabálytalanul, de valami mélyből fakadó érzékkel vezénylő Jonathanra. Igazi flow élmény következik.
(A zene egyébként tényleg mindenkié. Hetek óta arra ébredek, hogy valaki a Fel torreádor! első taktusait fütyüli, kicsit hamiskásan. Azt hittem a közeli építkezésen dolgozik egy opera fan, de kiderült, a szomszédban tartott jákó papagáj kedvence ez a muzsika....)
4 megjegyzés:
Fantasztikus :-)
Lehet, hogy a madárfóbiámnak jót tenne (mármint elmulasztaná) ez a vicces madárka?
Nem az a pelyhes, pihe-puha csibe-típus, azt mondják egygazdás, azaz egy emberhez kötődik, de azt puszilgatja is! A többit, mondjuk megmarja, de ha te lennél az az egyetlen,és beledalolna a füledbe...
Pfuj, inkább maradok a fóbiámnál:)
Megjegyzés küldése