Öltözködős ki vagy-vagy

Szerző: Onleány  

Eggyel kisebb méret, mert úgy is belefogyok, vagy legyen akkora, amibe kényelmesen elfér a fenekem?
Kényelmes! A belefogyásos illúziókkal leszámoltam, a szekrényemben várakozó S-es ruhákat továbbadtam karcsúbb ismerőseimnek. (Lotte)
 Nem csak a méret a lényeg. Én azzal szoktam csalni, hogy mennyivel jobban fog állni, amikor már nem lesz ott az a kis has, meg a karom is formásabb lesz... Olyat azért nem veszek meg, amibe nem férek bele, viszont kövérebb korszakaimban inkább nem veszek semmit...azt a kis időt még kihúzom a régivel...(Szofi)
Sohasem értettem azokat az embereket, akik megvesznek egy ruhát, beakasztják a szekrénybe, s türelmesen várnak, amíg el nem jönnek a szebb idők. Állítólag motivál. Engem inkább frusztrál. Ha göncöt vásárolok, alig bírom ki hazáig, hogy felvehessem, tehát mindig akkorát veszek, amekkora éppen vagyok.(Fakirma)

Mindig az alkalomhoz illő megjelenés, vagy inkább a hangulat diktál?
Az alkalom az elsődleges, de azon belül mindig van mozgástere a hangulati elemnek is. (Lotte)
Visszatérő nyavalyatörés az alkalmi öltözködés. Nekem sosincs rendes cuccom. De nem csak puccos, túracipőm és széldzsekim se. (Szofi)
Allig várom az alkalmat,  hogy felöltözhessek végre rendesen, aztán eljön a nagy nap, és éppen akkor nincs kedvem szép gúnyában feszíteni. Ugyanígy előfordul, hogy a játszótérre miniszoknyában és fehér szandálban tipegek ki. Közröhej tárgya azért ritkán vagyok, legalábbis ezzel áltatom magam. (Fakirma)

Átmeneti évszakokban nylon térdfix, vagy vágyölő zokni soha?

Gyűlöletes, aszexuális darab, de néha kikerülhetetlen. Egyes cipők nem viselnek el mást, alternatívája a harisnyában vagy combfixben rohadás egész nap. Ez utóbbi sokkal szexisebb, de tavasszal és ősszel, nadrág alatt bazi meleg. (Lotte)
Engem nem zavar, a végét úgysem látja senki. Egy harisnyás lábfej meg sokkal vonzóbb egy zoknisnál. Tényleg, mondtam már, hogy  kecses kis lábfejem van? (Szofi)
Ruhatáram egyik kedvenc darabja. Szoknyához azért nem húzom fel. Még akkor se, ha épp olyan a hangulatom. (Fakirma)

Praktikus, vagy dögös szerelés?
Alkalma válogatja, de az egómnak jót tesz, ha dögösebb a szerkó. (Lotte) 
Azt nem tudom, mennyire vagyok dögös, de utálom a praktikus jelzőt. Amögött mindig van valami feladás. (Szofi)
Általában a praktikus ruhadarabokban érzem magam a legdögösebbnek.(Fakirma)

A fehérnemű legyen kényelmes, vagy a takarításhoz is csipkés bugyi dukál?
Pamut és csipke párti vagyok, tanga kizárva. (Lotte)
Engem nem befolyásol a takarításban, hogy milyen bugyi van rajtam, általában húzok rá még valamit. (Szofi)
Lehetek bármilyen toprongy, a fehérnemű mindig gyönyörű, a legcudarabb állapotomban sem lennék képes felvenni egy olyan melltartót, ami nem illik a bugyihoz. (Fakirma)

Szoknya, vagy nadrág?
Fifti-fifti. (Lotte) 
Az én bonyolult vonalaimra sokszor könnyebb ráhúzni egy szoknyát. Többször vágyom egy vagány gatyóra, ahányszor van rajtam. És könyörgöm, menjen már ki a divatból a répanadrág! És a zsebeket se felejtsék le a fenékről. Meg úgy egyáltalán: több szeretetet a tervezőktől! (Szofi)
Szeretem a szoknyát, főleg a nagyon minit, vagy az éppen térd felé érőset (fenéken szűk, lefele szolidan bővül), de a harisnyát utálom, nyáron meg fehérek és visszeresek a lábaim (télen is, a jelenség nem szezonális)) ezért legtöbbször marad a nadrág. (Fakirma)

Ruhabolt, vagy könyvesbolt? 
Most így hirtelen végiggondolva: ruhabolt. Mentségemre szolgáljon, hogy anyukám nagy könyvtárba járó, tőle szerzem az újdonságokat vagy ajándékba kapom. Ruhát viszont én választok. (Lotte)
Könyves. A könyvek - a ruhákkal ellentétben - nem értékelnek, nem őszinték, és hagynak azonosulni a felettes énemmel. Olvasás előtt mindenképp. És a posztpénzköltési trauma is kisebb. Mindez nem  jelenti azt, hogy kevesebbet álmodozom arról, hogy szép ruháim vannak, mint hogy jó könyveim. (Szofi)
Ruhabolt. De utána mindig benézek a könyvesboltba. Igaz, addigra már nem marad egy fillérem sem. (Fakirma)