KitűNő - Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőjével

Szerző: Lotte

Kolozsvári születés, évek óta brüsszeli élet. Négy fiúgyermek és ugyanennyi nyelv ismerete. 2009 óta második ciklus az Európai Parlament képviselőjeként és az Európai Néppárt magyar delegációjának tagjaként. KitűNő című rovatunkban Gál Kingával beszélgettünk.

Milyen a hangulat az Európai Parlamentben? A válság továbbgyűrűzése hozott változásokat?

Azt látom, hogy minden parlament - s ez alól az Európai Parlament sem kivétel – visszaveri a körülötte lévő fényt, leképeződik bennük mindaz, ami a világban történik. Így, természetesen, a világméretű gazdasági-pénzügyi válság is rányomja a bélyegét a hangulatra. Alapvetően a képviselők hozzáállása az európai ügyekhez nem változott, de kétségtelenül a válság kezelése vált az elsődleges feladattá, ami pillanatnyilag maga mögé utasít minden egyéb kérdést.

Németországban nemrégiben lelepleztek egy évek óta működő, több gyilkosság elkövetéséért felelős neonáci terrorista csoportot. Ugyanakkor a Die Welt című német lap a Magyarországon terjedő gyűlölet kultúrájáról ír…

Sok cikk jelent meg a német eseményekről is, de valóban, a hazánkról szóló írások jelentős aránytalanságot mutatnak. A kérdés ma az, hogy mit akar láttatni a média? A Die Welt is ügyet akart, fekete bárányként ábrázolni Magyarországot, amihez pedig meg vannak az eszközei. Az ilyen teljesen szubjektív állításokkal nehéz mit kezdeni, ugyanis objektíve megfoghatatlanok. A vádaskodást vissza kell utasítani, s lépésről-lépésre, újra és újra elmagyarázni, hogy mi, miért van.

Valóban ilyen fontos tényezői lennénk a mostani történéseknek, vagy csak a honi perspektíva torzítása érvényesül?

Tény, hogy sokak érdekszféráját érintettük. A legfontosabb, hogy a megöröklött pénzügyi és gazdasági helyzet miatt megszorításokat alkalmazott a kormány, mely eddig szokatlan módon elsősorban a bankokat és a multinacionális cégeket érintette. Ezek az érdeksérelmek persze továbbgyűrűznek a bankok és cégek mögött álló tulajdonosi körök felé. Másfelől a jelenlegi kormányzat a 2010-es választáson felhatalmazást kapott arra, hogy megvalósítsa végre az ország régóta halogatott strukturális reformját. Ez is komoly érdeksérelmet jelent mindazoknak, akik ez ideig jól éltek a korábbi rendszerből. Az ő bejáratott külföldi kapcsolataik és médiaerejük alapvetően hozzájárult a mostani helyzet kialakulásához: nézzük csak meg, kiket citálnak forrásként a nagy külföldi lapok! Mindezektől függetlenül létkérdésünk, hogy ne torpanjunk meg, s higgadtan, módszeresen vigyük végig a megkezdett átalakítási folyamatokat.

Nemzetközi ügyekben jártas politikusként miképp minősíti, milyen külügyi műfajba sorolja Hillary Clinton levelét?

Ilyen levelek természetesen születnek, volt más nemzet vezetése is címzettje hasonlóknak. Ugyanakkor persze mindig objektíven mérlegelni kell a benne foglaltakat, megfelelő választ kell rá adni, de megint csak óva intenék attól, hogy a sajtó hisztériakeltése alapján túlreagáljunk egy-egy ilyen levélváltást.

Hazánk töltötte be 2011. első félévében az Európai Unió soros elnöki tisztjét. Jobban megismerte Magyarországot Európa?

Nehéz időkben jutott ránk az elnökségi feladat, de örülök, hogy épp ekkor mutathatta meg magát az ország. Nagyon sok hozadéka volt a féléves időszaknak, mikor láthatóvá vált és elismerést váltott ki mindaz a szaktudás és kitartás, ami az elnökségi feladatokat ellátó magyarokat jellemezte. Mindenképpen nőtt a presztízsünk, s fontos eredmény, hogy sokan végre nem csak a híresztelésekből ismerhették meg az országot, hanem eljöttek hozzánk, megismertek bennünket, s többségük vissza is fog térni újra. Az elnökségünk alatt célvonalig jutott a horvát csatlakozás, előtérbe került a Duna-stratégia ügye, több dossziét tudtunk továbblendíteni és sikerült fontos kérdéseknek informálisan „megágyazni”.

Nemrégiben Boldoghy Olivért, a szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar színészt fogadták az EP Kisebbségügyi Munkacsoportjának strasbourgi ülésén. Hogy látja, lesz eredménye a diszkriminatív szlovák szabályozás elleni fellépésüknek?

Nagyon fontos, hogy eljött Boldoghy Olivér, s személyesen is elmesélte, milyen diszkrimináció éri a magyarokat. Ugyanakkor az Európai Bizottságnak nincs közvetlen beleszólása a tagállamok állampolgársággal kapcsolatos szabályozásába. Ebben az esetben azonban alapelvek sérültek: büntetésképp alkalmazni állampolgárságtól való megvonást ugyanis nem lehet. Alapvetően a hagyományos, sajnos hosszadalmas jogi út vezethet megoldáshoz. A szlovák Alkotmánybíróság vizsgálja majd a kérdést, s ha ott nem születne megoldás, tovább lehet vinni az ügyet nemzetközi fórumokra. Nekünk jelenleg az a feladatunk, hogy napirenden tartsuk a kérdést, hiszen a XXI. században egy ilyen szabályozás elfogadhatatlan.

Ön négy fiúgyermek édesanyja. Mi a véleménye arról a riasztó számadatról, mely az Unió 14 éven aluli népességének jelenlegi 100 milliós nagyságát 2050-re már csak 66 millióra teszi, miközben a 65 éven felüli lakosság aránya 17%-ról 31%-ra emelkedik?

Valóban riasztó számok! Iszonyú teher fog majd nehezedni a fiatalokra, akiknek az öregedő európai társadalmat kell majd eltartani. Nem véletlen, hogy általános tendencia a nyugdíjkorhatár fokozatos kitolódása. A néppárti országok családpolitikával és családtámogatással próbálnak válaszolni a kihívásra, így tesz Magyarország is, míg mások alapvetően a bevándorlás elősegítésével igyekeznek megoldani a problémát.

Mekkorák a fiúk, s milyen iskolába járnak? A magyar történelemről előfordul olyan torzítás a tananyagban, mint ami nemrégiben egy uniós film kapcsán felmerült, ahol Magyarországot a nácik szövetségesének állították be, miközben például a franciák Vichy kormányáról szó sem esett?

Négy kisfiam van: az ikrek tizennégy évesek, a kicsik 12 és 8 évesek. Az Európai Iskola magyar tagozatára járnak, ami azt jelenti, hogy magyar tananyagból, magyar tanárok tanítják őket, azaz az élményanyaguk, az olvasmányaik megegyeznek a Magyarországon tanuló gyerekekéivel. A nagyok ugyanakkor most kezdték el a gimnáziumot, s ezzel az általános európai történelem tanulását. Itt már sokkal inkább jellemző - például a történelemoktatásra - hogy kerüli a konfliktusos epizódokat. Hosszan időznek az ókori eseményeknél, s kerülik a közelmúlt kényes kérdéseit. Ez általában is jellemző az európai közegre. Az említett anyag azonban durván csúsztatott, jeleztük is a magyar aggályokat, s meg is változtatták azt.

Milyen gyakran jár haza a család, s milyen nehézségekkel és előnyökkel jár a kinti családos élet?

Sokat járunk haza. Ha tehetjük egy-egy hétvégére is hazajövünk, de a vakációkat mindig itt töltjük. No és persze a nagyszülők is ki-kijönnek az unokákhoz. Az itteni élet hátrányai egyben előnyök is. Zártabb, behatároltabb világban élünk, mint otthon: sokkal erősebb a szűk családi kötelék és a szűk baráti társaság összetartása. Ez talán védelmet is ad a kamaszodó fiúknak.

Végezetül megosztaná olvasóinkkal, hogy mit szeretett meg a kint töltött évek alatt leginkább a családjuk Belgiumban?

90-100 kilométer innen a tenger. Itt ugyan nem a napsütéses arcát, hanem zordabb valóját mutatja, de ha van egy szabad hétvégénk, szívesen leruccanunk oda, szeretjük. Ezek az élmények biztos az egész családban megmaradnak majd.