Tízperces utazás a törvény betűin keresztül annak szelleme felé. Hogy tudjuk, miről beszélünk. Kommentár nélkül.
Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)
MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám
Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)
Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új
évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István
királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és
hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk
megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek
nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk
évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította
közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó
szerepét. Becsüljük országunk különbözõ vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megõrizzük az elmúlt
évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
A velünk élõ nemzetiségek a magyar
politikai közösség részei és államalkotó tényezõk.
Vállaljuk, hogy örökségünket,
egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét
és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit
ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi
és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek
életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag
hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és
kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az
emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak
másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk
legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a
hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és
minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények
megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az
államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság
kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van,
ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és
részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti
alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos
állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk
idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar
nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma
alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista
alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az elsõ szabad Országgyűlés
képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az
1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén
elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az
elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot
tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század
erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a
lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövõben, a
fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel,
kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja:
szerzõdés a múlt, a jelen és a jövõ magyarjai között. Élõ keret, amely kifejezi
a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk
arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
ALAPVETÉS
A) cikk
Hazánk neve Magyarország.
B) cikk
(1) Magyarország független,
demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája
köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott
képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom
megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem
irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve
kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok
érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet
összetartozását szem elõtt tartva felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok
sorsáért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja
magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik
érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülõföldön való boldogulásukat,
valamint elõmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
E) cikk
(1) Magyarország az európai népek
szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az
európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban
tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján – az
alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvénybõl eredõ egyes hatásköreit a
többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga – a (2)
bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelezõ magatartási
szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi
szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési
képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
F) cikk
(1) Magyarország fõvárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre,
városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár
gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének
vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi
állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel
keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó
részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
H) cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a
magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet
mint a magyar kultúra részét.
I) cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú,
hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst
kettõs kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ
szélességű, sorrendben felülrõl piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból
áll, amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény
jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc
Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg
kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes
szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
J) cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848–49. évi
forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás
és az államalapító Szent István király emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi
forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus
20. napja.
K) cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság
intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget,
valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a
gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos
törvény szabályozza.
M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az
értékteremtõ munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a
tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel
való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
N) cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható
és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv
érvényesítéséért elsõdlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelõs.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a
helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az
(1) bekezdés szerinti elvet kötelesek
tiszteletben tartani.
O) cikk
Mindenki felelõs önmagáért, képességei
és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához
hozzájárulni.
P) cikk
A természeti erõforrások, különösen a
termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-
és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik,
amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az
állam és mindenki kötelessége.
Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság
megteremtése és megõrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlõdése
érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi
kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a
magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi
jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban
történõ kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország
jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok
mindenkire kötelezõek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok
céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival
összhangban kell értelmezni.
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az
Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány,
országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselõ terjeszthet elõ.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az
Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselõk kétharmadának szavazata
szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági
elnöknek.
A köztársasági elnök az Alaptörvényt
vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül aláírja,
és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának
kihirdetés során történõ megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a
kihirdetés
napját foglalja magában.
T) cikk
(1) Általánosan kötelezõ magatartási
szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szerv
által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Sarkalatos törvény eltérõen is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a
különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a
kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetõjének
rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács
rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott
rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az
Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény,
amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévõ országgyűlési képviselõk kétharmadának
szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és
elidegeníthetetlen alapvetõ jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam
elsõrendû kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember
alapvetõ egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvetõ jogokra és
kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetõ jog más
alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a
feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ
jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott
jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetõ jogok, valamint õket is
terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az
emberre vonatkoznak.
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden
embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak,
embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint
szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson
alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet
végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó
gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása,
valamint az emberi egyedmásolás.
IV. cikk
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz
és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától
másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás
alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak
szándékos, erõszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
(3) A bűncselekmény elkövetésével
gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon
kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé
állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban
szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy
törvénysértõen korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.
V. cikk
Mindenkinek joga van törvényben
meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az
ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához.
VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét
tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes
adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a
közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel
létrehozott, független hatóság ellenõrzi.
VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy
más meggyõzõdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a
szabadságot, hogy vallását vagy más meggyõzõdését mindenki vallásos
cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a
magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2) Az állam és az egyházak különváltan
működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik
az egyházakkal.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés
gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket
létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján
szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának
kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem
gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és
gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más
érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak
és tevékenykedhetnek.
IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a
véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a
sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához
szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A sajtószabadságra, valamint a
médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó
szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
X. cikk
(1) Magyarország biztosítja a
tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehetõ
legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben
meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az
állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a
tudomány művelõi jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos
Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A
felsõoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetõen
önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga
van a művelõdéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelõdés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ alapfokú, az
ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ középfokú, valamint a képességei
alapján mindenki számára hozzáférhetõ felsõfokú oktatással, továbbá az
oktatásban részesülõk törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával
biztosítja.
XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a
foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és
lehetõségeinek megfelelõ munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a
közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni
annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz
és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelõsséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak
kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon,
teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIV. cikk
(1) Magyar állampolgár Magyarország
területérõl nem utasítható ki, és külföldrõl bármikor hazatérhet. Magyarország területén
tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos
a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan
államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy
halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik
alá.
(3) Magyarország – ha sem származási
országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak
a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük
szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi
csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek,
vagy az üldöztetéstõl való félelmük megalapozott.
XV. cikk
(1) A törvény elõtt mindenki egyenlõ.
Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvetõ jogokat
mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság,
nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül
biztosítja.
(3) A nõk és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlõség
megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel
védi a gyermekeket, a nõket, az idõseket és a fogyatékkal élõket.
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a
megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülõknek joguk van megválasztani
a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülõk kötelesek kiskorú gyermekükrõl
gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek
rászoruló szüleikrõl gondoskodni.
XVII. cikk
(1) A munkavállalók és a munkaadók – a
munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi
célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint
a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz,
hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerzõdést
kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést
tartsanak.
(3) Minden munkavállalónak joga van az
egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a
napi és heti pihenõidõhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVIII. cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi,
szellemi és erkölcsi fejlõdésüket nem veszélyeztetõ, törvényben meghatározott esetek
kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel
biztosítja a fiatalok és a szülõk munkahelyi védelmét.
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy
minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság,
özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén
minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális
biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális
intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések
jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség
számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az idõskori megélhetés
biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének
lehetõvé tételével segíti elõ. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság
feltételeit a nõk fokozott védelmének követelményére
tekintettel is megállapíthatja.
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és
lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog
érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes mezõgazdasággal,
az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a
munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a
rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének
biztosításával segíti elõ.
XXI. cikk
(1) Magyarország elismeri és
érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles
azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét
viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos
Magyarország területére szennyezõ hulladékot behozni.
XXII. cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az
emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki
számára biztosítsa.
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar
állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselõk, a helyi
önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti
képviselõk választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának
magyarországi lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú állampolgárának joga
van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk
választásán választó és választható
legyen.
(3) Magyarországon menekültként,
bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga
van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot
vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további
feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett
tartózkodási helyén választhat. A
választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén
gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az,
akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt
a bíróság a választójogból kizárt. Nem
választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel
rendelkezõ állampolgára, ha az
állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése
alapján
hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos
népszavazáson részt venni, aki az országgyûlési képviselõk választásán
választó.
Mindenkinek joga van helyi
népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga
van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen
közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket
párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn
belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek
döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben
meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen
okozott kár megtérítésére.
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon
bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXVI. cikk
Az állam – a működésének hatékonysága,
a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az
esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak
és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen
tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási
helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga
van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az
ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény
által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, ésszerű határidõn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthetõ bűnösnek
mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította
meg.
(3) A büntetõeljárás alá vont
személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védõ nem
vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek,
és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a
magyar jog vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa
által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki
valamely személy büntetõeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért,
amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint
bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben
meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetõeljárás
alá, és nem ítélhetõ el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy
– nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott
körben – más államban törvénynek megfelelõen már jogerõsen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés
ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élõ nemzetiségek
államalkotó tényezõk. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak
joga van önazonossága szabad vállalásához és megõrzéséhez. A Magyarországon élõ
nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni
és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvû
oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élõ nemzetiségek
helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élõ nemzetiségek
jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik
megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, illetve a
gazdaságban való részvételének megfelelõen mindenki hozzájárul a közös szükségletek
fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez
való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelõk esetében a gyermeknevelés kiadásainak
figyelembevételével kell megállapítani.
XXXI. cikk
(1) Minden magyar állampolgár köteles a
haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi
tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha
arról megelõzõ védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel
rendelkezõ, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot
teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyõzõdésével a fegyveres
szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít.
A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.
(4) Magyarországi lakóhellyel
rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére –
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség
írható elõ.
(5) Magyarországi lakóhellyel
rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és
katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elõ.
(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi
feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki
gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetõ.
6 megjegyzés:
huh, meg volt, de tényleg, mi a para ezzel, hacsak a végén nem I. Schmitt az aláíró? 56 bök? vagy a házasság? vagy mi? jó, a festményeket még megértem, de a köztársasággal mi a bibi?
ezzel semmi bibi nincs, csak a botránykeltés, az kell ezeknek...
tisztességes anyag, és főleg nem kommunista. ez a baj vele, ugye vörösök?
De tényleg olyan fontos volt most ezzel foglalkozni?
Nagyon jó ötlet ilyen helyen olvasni az alaptörvényt, de tényleg, az a sok értetlenkedés, sőt! felháborodás ugyan miért is? Jó lenne, ha au Uniós urak/hölgyek végre rájönnének, mellé lőttek!
Annyi baj van, én sem értem, miért éppen az ártatlan alaptörvényen csattan az ostor.
Persze arról szakmaiság nélkül lehet beszélni.Gazdaságról már nehezebb.
Megjegyzés küldése