Egy érdekes adatsor került a kezembe, ami az egy főre jutó éves élelmiszer fogyasztás változásait mutatta be a 2002 és 2009 közötti időszakban, élelmiszer-fajtánként lebontva. Ebből mazsoláztam ki néhány adatot, érdekes átfutni, miből, mennyivel eszünk többet vagy kevesebbet. Előzetesen elárulom, amit gondolom, mindannyian sejtünk, akik bevásárlókocsit tologatunk: nem nő a fogyasztásunk. Alapvetően csökkenő tendenciák látszanak, amik bizony, sajnos, nem az egészséges életmód tudatos követéséből, hanem az élelmiszerárak radikális növekedéséből fakadnak.
Kezdjük mindjárt a legalapvetőbb étellel, a kenyérrel. 2002-ben egy átlag magyar 62,7 kiló kenyeret szelt magának, ez hét évvel később már csak 42,8 kilót nyomott a mérlegen, azaz 20 egykilós veknit nem ettünk meg egy év alatt 2002-höz képest. Péksüteményben szinte nem változott a fogyasztás, úgy tűnik egyenletes mennyiséget eszünk kifliből, zsemléből. Ugyanakkor a cereáliák összességében az évi 105, 6 kilós fogyasztáshoz képest mindössze 83 kilóra csökkentek. A hús minden válfajából kevesebbet eszünk, mint korábban, legyen szó tőkehúsról vagy szalámiról: a 2002-es évi 60,7 kilós mennyiség helyett jó 7 kilóval kevesebb jut egy főre. A meglehetősen alacsony mennyiségű halfogyasztást ugyanakkor, úgy tűnik, nem érinti az idő múlása, 1,6-1,7 kiló körül jut évente minden magyar emberre. Tejet is kevesebbet iszunk, ennek mértéke a 66 literről 53-ra esett vissza, ugyanakkor – ha nem is sokkal - de nőtt a joghurt-félék és sajtok fogyasztási mennyisége. Tojásból 2002-ben egy főre 195 darab jutott. De itt a tyúkokra is leépítés vár, ugyanis 2009-ben már csak 148 darabot ettünk meg egy évben. Gyümölcsökből is kevesebbet eszünk, de ez alól érdekes kivételt képez az őszi- és sárgabarack, ahol minimális növekedés látható. Ugyanakkor például citrusfélékből markánsan, majdnem felével kevesebbet fogyasztunk. Sajnos ugyanez a helyzet a zöldségfélékkel is, a korábbi 104,6 kiló helyett csak 81,6 kilót ettünk meg 2009-ben. A legnagyobb vesztes ebben a kategóriában a burgonya, de minden létező zöldség adatai negatív irányba változtak.
Az általános csökkenés alól ritka kivétel az ásványvíz! Láthatóan rászoktunk, ugyanis a 30 liter körüli egy főre eső fogyasztás 2009-re már közel duplájára, 59 literre nőtt. (Ebből a perspektívából érthető a csapvíz reklámozása.) Szénsavas üdítőkből, gyümölcslevekből kevesebbet iszunk, de nekem meglepetés, hogy nincs ez másképp a borral sem: 7,9 liter helyett 5,6 litert ivott a szőlőnedűből egy átlag magyar 2009-ben. Tehát nem búfelejtőre megy el a maradék pénz. Egyszóval jóval kevesebbet fogyasztunk, mint korábban, de a magyarok túlsúlya szerintem nem csökkent vele.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése