Szerző: Lotte
Bátyám majd öt évvel idősebb nálam, de őszülő üstöke nekem csak fura tréfája az időnek. Mi ketten, együtt ugyanis nem öregszünk! Kapcsolatunkat nem eszi rozsda, olyan marad, mint az ősidőktől - lassan negyven éve. Az élet egyik legbiztosabb cöveke.
Bátyómra ma nagy nap virradt: a 41. hétbe fordulva, lassacskán kibújik az ő várva-várt kislánya. A sógornőmből anya, a testvéremből apa születik, a gyerkőceimnek pedig végre igazi unokatesója lesz! Úgy izgulok, mintha magam indulnék kis kórházi motyómmal a szülészetre...
Különös érzés, ha a testvérünknek születik gyereke, mert az olyan, mintha félig a sajátunk lenne. És annyi érdekes vetülete van az új családtag érkezésének!
Először is megláthatom, milyen lesz a testvérem apaként (még leírni is milyen furcsa!), hogyan veszi kézbe a törékeny kis jószágot, miképp szól majd kislányához. Aztán az én kicsikéimet is izgalommal várom, hogy viselkednek majd egy igazán apró jövevénnyel, aki átveszi a családban a "legkisebb" irigylett szerepét. Talán a sógornőm anyává válása a legtermészetesebb az egészben, hisz vele közös a mi (női) sorsunk, sejtem, mit élt át a várandósság hónapjai alatt és a szüléskor, s még fel tudom idézni, milyen az ismerkedés a kórház falai között a kisbabával. Jó anya lesz.
De sokat vártak erre a csöppségre - kudarcok, vizsgálatok, inszeminációk, az első sikertelen lombik -, és most végre itt kopogtat életük nagy ajándéka az ajtóban. Most peregnek a szemcsék a homokórában és várunk. Várjuk őt nagyon.
........................
A hirtelen felszaladt vérnyomásérték a terhességi toxémia jele. Megszületik a döntés: császár lesz! Sógornőm reszketve, a szülő nők alázatával várja a sorsát. Csukódik a műtő ajtaja. A doktor úr a román-magyar állását kérdezi, s azt mondja, fél óra múlva baba lesz.
Csak két percet tévedett. Este kilenc óra után 2 perccel babasírás hangjai szűrődnek ki a csendes folyosóra. Megérkezett hát! Itt van Ő, akiért annyit küzdöttek, akit annyira vártak! Örömkönnyek, hála! És bátyó kezében az első pillanattól természetes a csöppség látványa... Csoda történt - hiába a vesztes meccs, mi tegnap este győztünk!
Bátyám majd öt évvel idősebb nálam, de őszülő üstöke nekem csak fura tréfája az időnek. Mi ketten, együtt ugyanis nem öregszünk! Kapcsolatunkat nem eszi rozsda, olyan marad, mint az ősidőktől - lassan negyven éve. Az élet egyik legbiztosabb cöveke.
Bátyómra ma nagy nap virradt: a 41. hétbe fordulva, lassacskán kibújik az ő várva-várt kislánya. A sógornőmből anya, a testvéremből apa születik, a gyerkőceimnek pedig végre igazi unokatesója lesz! Úgy izgulok, mintha magam indulnék kis kórházi motyómmal a szülészetre...
Különös érzés, ha a testvérünknek születik gyereke, mert az olyan, mintha félig a sajátunk lenne. És annyi érdekes vetülete van az új családtag érkezésének!
Először is megláthatom, milyen lesz a testvérem apaként (még leírni is milyen furcsa!), hogyan veszi kézbe a törékeny kis jószágot, miképp szól majd kislányához. Aztán az én kicsikéimet is izgalommal várom, hogy viselkednek majd egy igazán apró jövevénnyel, aki átveszi a családban a "legkisebb" irigylett szerepét. Talán a sógornőm anyává válása a legtermészetesebb az egészben, hisz vele közös a mi (női) sorsunk, sejtem, mit élt át a várandósság hónapjai alatt és a szüléskor, s még fel tudom idézni, milyen az ismerkedés a kórház falai között a kisbabával. Jó anya lesz.
De sokat vártak erre a csöppségre - kudarcok, vizsgálatok, inszeminációk, az első sikertelen lombik -, és most végre itt kopogtat életük nagy ajándéka az ajtóban. Most peregnek a szemcsék a homokórában és várunk. Várjuk őt nagyon.
........................
A hirtelen felszaladt vérnyomásérték a terhességi toxémia jele. Megszületik a döntés: császár lesz! Sógornőm reszketve, a szülő nők alázatával várja a sorsát. Csukódik a műtő ajtaja. A doktor úr a román-magyar állását kérdezi, s azt mondja, fél óra múlva baba lesz.
Csak két percet tévedett. Este kilenc óra után 2 perccel babasírás hangjai szűrődnek ki a csendes folyosóra. Megérkezett hát! Itt van Ő, akiért annyit küzdöttek, akit annyira vártak! Örömkönnyek, hála! És bátyó kezében az első pillanattól természetes a csöppség látványa... Csoda történt - hiába a vesztes meccs, mi tegnap este győztünk!
3 megjegyzés:
Ez a legnagyobb boldogság, amikor felsír a várt emberke, Isten áldja a babát és azokat, akik szeretetben felnevelik!
Éljen Ő, a várva várt! Sok boldogságot vele, és persze neki!
Köszönöm, bátyusék nevében si!
Megjegyzés küldése