Szerző: Onleány
Az
Onleány Társasblog a kormányzásra aspiráló politikai alakulatok családpolitikával
kapcsolatos elképzelései iránt érdeklődött. Az összehasonlíthatóság miatt azonos
kérdéseket tettünk fel minden megkérdezettnek, s terjedelmi korlátot is
állítottunk: maximum kérdésenként ezer-ezer karakter terjedelemben vártuk a pártok válaszait.
Sajnos nem érkezett mindenkitől válasz, így az összehasonlítás sem lehet teljes. Reméljük azonban, hogy olvasóinknak így is hasznos és gondolatébresztő lesz végigtekinteni a palettán.
A válaszokat változtatás nélkül, érkezési sorrendben tesszük közzé.
SZEMA-Liberális
Párt / Nők Lázadása Egyesület
A családok ügyét önálló politikaként vagy a szociálpolitika
részeként értelmezik?
Egyértelműen
szociálpolitikai kérdésként.
Nagy nemzetközi szervezetek vitáznak éjszakákon át a család
fogalmának definiálása körül. Önök mit tekintenek családnak?
Családnak tekintünk
minden olyan, emberek által létrehozott közösséget, amely családként definiálja
magát. A család az a menedék, ahová az aktuális társadalmi környezetből vissza
lehet lépni, ahol megfelelő érzelmi
biztonságot találnak a benne élők. A család
intim közösség, közös gondokkal és egymást segítő megoldásokkal, éppen
ezért mindenkit megillet. A család fogalmát
nem lehet férfi és
nő szövetségére vagy vérségi kötelékre, örökbefogadásra korlátozni. A családhoz
tartozás joga alapvető emberi jog.
Kormányerőként prioritást élveznének-e a népességfogyás
megállítását célzó intézkedések, s milyen rövid és hosszú távú elképzeléseik
vannak a negatív demográfiai tendenciák orvoslására?
Nem élveznének
prioritást. Egy olyan országban, ahol jól érzik magukat az emberek, ahol tudnak
tanulni, dolgozni, élni, nem kell ezzel a kérdéssel külön foglalkozni. A kevés gyermek
és a sok idős ember a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerben okoz
nehézséget. A Fidesz sajnálatos módon felszámolta az öngondoskodás egyik fontos
pillérét, a magánnyugdíjrendszert. Ezért ezt újra kell építeni. Ahogy az
egészségügy reformálása sem kerülhető el.
Mit tartanak a 2010-ben bevezetett családi adókedvezményről, s
hozzányúlnának-e a jelenlegi szabályokhoz (ha igen, mennyiben) kormányzati
erőként?
Súlyos tévedés, társadalmilag teljesen igazságtalan. Minél magasabb valakinek a jövedelme, annál több adókedvezményt kap. Vagyis a tehetősebb szülők gyermekei több állami támogatást kapnak, mint a szegény gyermekek. Lényegében pont az ellenkezőjét kell csinálni: a rászorultakat kell támogatni, a tehetősebbeket pedig nem. Vagyis az adókedvezmény csak abban az esetben maradhatna meg, ha egy bizonyos jövedelmi korlát alatt lehetne igénybe venni, illetve ha az alacsony jövedelműeknél bevezethető lenne a negatív adó. De ennél talán egyszerűbb lenne az egy- és kétgyermekes családoknál a kedvezmény megszüntetése és a családi pótlék megemelése.
Súlyos tévedés, társadalmilag teljesen igazságtalan. Minél magasabb valakinek a jövedelme, annál több adókedvezményt kap. Vagyis a tehetősebb szülők gyermekei több állami támogatást kapnak, mint a szegény gyermekek. Lényegében pont az ellenkezőjét kell csinálni: a rászorultakat kell támogatni, a tehetősebbeket pedig nem. Vagyis az adókedvezmény csak abban az esetben maradhatna meg, ha egy bizonyos jövedelmi korlát alatt lehetne igénybe venni, illetve ha az alacsony jövedelműeknél bevezethető lenne a negatív adó. De ennél talán egyszerűbb lenne az egy- és kétgyermekes családoknál a kedvezmény megszüntetése és a családi pótlék megemelése.
Mennyiben tartják hatékonynak a jelenlegi családtámogatási
rendszert: változtatnának-e annak szabályain, s ha igen, mit?
Semennyire sem tartjuk
hatékonynak. Az adatok igen jól bizonyítják is ezt. A szabályait minden pontján
meg kell változtatni. A családi pótlék mértéke nem elégséges, az adókedvezmény
a tehetősebbek támogatása felé vitte a rendszert. Pont azok kapják, akiknek
nincs, vagy kevésbé van rá szükségük; akiknek pedig a kenyerük függ a
támogatásoktól, azoktól elvették a pénzük nem kis hányadát.
Mi a véleményük a csökkenő számú, de ma is rendkívül magas évi
művi terhesség megszakítás számról? Próbálnák-e kormányzati erőként - ha igen,
miképp - csökkenteni ezek számát?
A 2012. január 1-jén
hatályba lépő új alaptörvény deklarálja – ugyanazon mondaton belül, melyben az
élethez és emberi méltósághoz való jogot ismeri el –, hogy „a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Ugyanitt nem szól a nők reprodukciós
jogainak védelméről, tehát a nők joga súlyos sérelmet szenved. Ahogy minden
fontos dologban, itt is a prevención kell javítani. Ezen felül TB-támogatottá
kell tenni a fogamzásgátló szereket és eszközöket, a hátrányos helyzetben élők
számára pedig teljesen ingyenes hozzáférést kell biztosítani. Reális áron
forgalmazott óvszer-automatákat szükséges kihelyezni a középiskolákba, a
szórakozóhelyekre és a fesztiválokra. A vidéki kis településeken éjjel-nappal
hozzáférhető elhelyezést kell biztosítani. Ezzel nem csak a nem kívánt
terhességeket lehet megelőzni, de a szexuális úton terjedő betegségeket is.
Ismét hozzáférhetővé kell tenni az abortusztablettát, amely fizikai és
maradandó sérülések nélkül segít megszüntetni a nemkívánt terhességet.
A gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatban milyen cselekvési
terveket fogalmaznak meg?
Nem kellenek cselekvési
tervek, jó hagyományok vannak. Tanoda, napközi, óvoda, bölcsőde. Biztosítani
kell a megfelelő forrásokat, normatívan. Vagyis az alapítványi, egyházi,
magánóvoda, bölcsőde, napközi, tanoda ugyanannyi támogatást kapjon, mint az
állami, önkormányzati.
A családi élet és munka összeegyeztetése kapcsán milyen szakmai
elképzeléseik vannak?
A részmunkaidős
foglalkoztatás támogatása, négy és több gyermek esetén főállású
anyaság/apaság/nagymamaság, mint lehetőség, a háztartási munka megosztására
nevelés, a férfi-nő sztereotípiák megváltoztatása.
Hogyan optimalizálnák férfiak és nők társadalmi egyenlőségének
feltételeit?
A jogi egyenlőség
megteremtése nem eredményezte a valós szociológiai egyenlőséget is. Ezért
pozitív lépéseket kell tenni a női egyenjogúság érdekében. Az oktatási
tananyagokat át kell nézni, a hagyományos nemi sztereotípiákat ki kell venni a
tananyagból (pl. anya főz, apa újságot olvas). A gazdasági és a politikai
életben kvóták segítésével kell a nemi arányt a népesség arányaihoz közelíteni.
A nőkkel, gyermekekkel és idősekkel szembeni erőszak minden formáját szigorúan
kell büntetni, és mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében. Ezen a
területen a jogszabályokat is módosítani kell.
3 megjegyzés:
Jaj, csak nehogy kormányra kerüljenek! Kik ezek?
Szegény, beteg elmék...
De következetes, és az nagyon ritka manapság. Ettől függetlenül nem választanám őket. Családhoz való jog, meg a nők reprodukciós joga, úgy beszélnek ezekről, mintha kőtáblán potyogtak volna le az égből, és persze az egyetlen lehetséges értelmezési tartománnyal. Pedig akár totál ellenkezőjét is jelenthetnék ezek a fogalmak, mint ennél az alakulatnál.
Ebben a megfogalmazásban az a csel, ha elvitatod ezt a jogot, azzal nagyon szemét leszel. Nagyon rafkós módszer, amivel mindent el lehet adni.
Az is fals, hogy az adókedvezményről mint állami támogatásról beszélnek. Nem az.
Az állam nem egyenlő egy szociális ellátórendszerrel. Az állam a tágabb értelemben vett politikai közösség, a tisztségviselők és intézmények pedig a közösség képviselői. Nem egy kifogyhatatlan, magától telő pénzeszsák, amiből az elitista politikusok nem adnak eleget a szegényeknek. Nem lehet az államra csak mint szociális automatára gondolni.
Hogy milyen elosztás igazságos az sem olyan egyszerű. Nem biztos, hogy a szegényeknek az a legjobb, ha minden tartalékot ők kapnak, mert akkor egyre több lesz a szegény, és egyre kilátástalanabb lesz a helyzetük. A szegények reménysége a potens rétegek gazdaságpörgető képessége és tényleges aktivitása.
Sokszor visszatér a feudális gondolkodás liberális köntösben, hogy a jó földesúr sokat ad a jobbágyainak, de a döntés, a felelősség és a lehetőség nem oszlik meg. Mindezt szociális címszóval, meg ilyen absztrakt jogokkal felcicomázva, mintha attól lenne a jobbágy marhára szabad.
Ezek nem egyszerűen ilyen címkés jogi kérdések.
Megjegyzés küldése