Heti Muníció: Szétválasztunk

Szerző: Fakirma

Halállistán a palacsinta

Sokan irigykedve nézegetnek,  Persze, neked könnyű csinosnak maradni, mert szerencsés alkatod van. Ők azok, akik még soha nem láttak  a próbafülke homályában, amint könnyes szemmel veszem tudomásul, hogy az A kosaras melltartó még mindig lötyög a cicimen, s kőkeményre edzett hasizmaimra diszkréten borul rá négy terhességem emlékeként a rongyos, kinyúlt bőr.

 Ők azt sem sejtik, hogy a szerencsés alkat mögött hány kilométer futás, megemelt súlyzó, hasprés rejtőzik, nem beszélve Ember túlóráiról, amikor azért gürizik, hogy én a kozmetikusnál csodakezeléseknek vethessem alá öregedő testemet. Nem látják életrevaló gyerekeimet sem, akik megtanulták a lábukról lerágni a körmöt csak azért, mert én a sajátom lakkozásával vagyok elfoglalva. (Az eredmény nem marad el: kétségtelenül jobb nő vagyok, mint anya és feleség.)

Ugyanezek a kedves ismerősök előszeretettel vigasztalnak, Ahhoz képest, hogy négy gyereket szültél, s elmúltál negyven... Ez nagyjából annyit tesz: Neked már harangoztak bébi, miért strapálod magad? Bókolás témakörben Ember a leghitelesebb, szerinte a Milf kategóriában még meglehetősen dögös darab vagyok.

Testem karbantartásának részét képezi a menetrendszerű fogyókúra. Habzsoló-purgáló típus vagyok, középutat nem ismerek: zaba vagy önmegtartóztatás. Ahogy peregnek az évek, a kilók egyre könnyebben cuppannak rám, s piszkosul ragaszkodnak hozzám. Évente körülbelül egy-két kiló pluszt jelentene ez a jelenség, ami rossz hír, hiszen megcéloztam az életben maradást Ojó tizennyolcadik szülinapjáig.

Négy hete Emberrel belevágtunk a kilencven napos szétválasztó diétába. Elméleti háttere nem nagyon érdekel, de a kedvetekért összefoglalom a lényeget. A diéta alapja a szétválasztás. Minden nap csak egyféle típusú ételt lehet fogyasztani: aki belevág, az fehérjenap, keményítőnap, szénhidrátnap és gyümölcsnap örökös körforgásában találja magát. Legalábbis kilencven napig, ami tényleg maga az örökkévalóság ilyen idióta étrenddel. Állítólag ennyi idő nem csak ahhoz elég, hogy elbúcsúzz felesleges kilóidtól, hanem szervezetednek ettől fogva eszébe sem jut plusz kilókat magára aggatni. Persze csak akkor, ha még kilencven napig délelőttönként továbbra is csak gyümölcsökkel bünteted testedet. Az elmélet pofonegyszerű: a gyomorba egyfajta táplálék jut, ettől aztán a szervezet könnyedén és gyorsan bontja le a csócsát, így nincs idő a hájjá való átlényegülésre.

Az én elméletem még ennél is egyszerűbb: ha sokat zabálok, dagadt leszek, ha keveset, akkor nem annyira. A szétválasztó diéta legfontosabb összetevője az odafigyelés és a mértéktartás. Az sem elhanyagolható körülmény, hogyha az ember átlagosan hetente kétszer kizárólag gyümölcsöt eszik, az már önmagában elég sokkoló élmény a súlyvesztéshez.

A diéta testileg nem túl megterhelő, intellektuálisan annál inkább. Ráadásul elég röhejes, amikor Hamupipőke módjára egyik nap a rakott krumpliból a tojást, a kolbászt és a tejfölt csipegeted, majd a következő napon a krumplit próbálod megpucoválni a fehérjegyanús cuccoktól. Harmadik nap eheted a prézlit, ha még nem tolta be a család. Negyedik nap végre elfelejtheted az egész borzalmat, és falhatod az almát banánnal és egy maroknyi kesudióval. Akadnak persze olyan cuccok, amiket szétválasztani igen nehézkes. Amikor tizenkét gyerek esik be hozzánk (nem fantasy, ehhez minden gyerekemhez mindössze két vándorgyereknek kell csatlakoznia), s palacsintát követelnek, no akkor igazán frusztrált vagyok. De csak magamban káromkodom, mert ha már körmöt nem vágok nekik, akkor legalább ötven darab palacsintával illik felzárkóznom az elég jó anyák csapatához.
Az igazi mazochisták havonta tartanak egy víznapot is. Én ekkora barom nem vagyok. Viszont jó sok folyadékkal büntetem magam, elsősorban szűztea, zöld tea és paradicsomlé formájában.
Az elmúlt hónapban három kilót fogytam, ami nem nagy csoda, de ahhoz pont elég, hogy behúzott hassal büszkén feszítsek reggelenként a mérlegen (Észrevettétek, hogy a lakás különböző pontjain a mérleg más értéket mutat?). Ember több mint kétszer ennyi kilót pakolt le magáról, ezért aztán röhög a pofámba, de ennyi még belefér az egészséges házastársi basztatásba. Még így is sokkal szebb vagyok, mint ő.
A leggyalázatosabbnak a gyümölcsnap tűnik, mentálisan azonban ez a legkönnyebb, főleg akkor, ha tudod, hogy a gyümölcs főfogalom alá mi tartozik. Negyvenegy év nagy élettapasztalat, viszonylagos biztonsággal különböztetem meg a ringlót a sült husitól.
Tegnap viszont a keményítőnapot megszívtam: egy gyenge pillanatomban azt gondoltam, hogy a paradicsomos-cukkinis tészta üveges bébiétel formájában színtiszta keményítő, szerencsétlen gyomrom azóta sem tudja feldolgozni a traumát. Nekem a keményítőnap a legnagyobb szívás: rizsen, krumplin, pattogatott kukoricán, s szottyadt zöldségeken kívül mást nem igen lehet enni.
Legnagyobb királyság a fehérjenap: tonhalsalátával vagy majonézes sonkatekerccsel a gyomromban szinte normális embernek érzem magam.
Ma szénhidrátnapom van. Igazi jutalom, betúrtam egy tábla epres csokit, vacsorára pedig fánkot fogok falni. Ember a paradicsomszószos pizzára esküszik, szerintem tiszta kretén (főleg a kaja).
Egyébként minden délelőtt csak gyümölcsöt eszünk, majd egy órás szünet után jöhet a viszonylag normális adag ebéd. Délután semmi, viszont hamar eljön az este a várva várt vacsival. Ilyenkor illik ugyanazt enni, mint ebédre, szerintem ez egy marhaság. Talán hozzáállásom beteg személyiségem hozadéka: ahogy mást sem, a fogyókúrát sem tudom tisztességesen csinálni. Muszáj csalnom. Időnként felcserélem a napokat, és vedelem a hosszúlépést, ami se a fogyókúrámnak se a májamnak nem tesz jót (Az Egy alkoholista családanya feljegyzései című poszt a jövő hét témája).
Viszont sokat mozgok, ami nem fogyaszt, de formában tart. Biztos forrásból tudom: egy kicsi plöttyedt fenék semmivel sem vonzóbb látvány egy nagy plöttyedt fenéknél.
A fogyókúra házasságterápiás hatása sem elhanyagolható. Egyszer régen Emberrel már lefogytunk ezzel a módszerrel. Akkortájt igen nagy szarban volt a házasságunk. Mindenen összekaptunk, a diéta jelentette az egyetlen kivételt. Két véres csata között boldogan terveztük a napi menüt és egymásnak drukkolva lestük a mérleget. A kilókat azóta visszaszedtük, a házasságunk viszont pipec, már amennyire ezt az intézmény alapjellege lehetővé teszi.
A kilencven napos szétválasztó étrend remek, egészséges, nem túl megterhelő diéta, semmi kétségem sincs efelől. Egyetlen kérdés motoszkál bennem évek óta: Vajon csak nekem van olyan szerencsés alkatom, hogy mindig a fenekemre hízok, és kizárólag a melleimből fogyok?