Oldalak

▼

2012. március 20., kedd

Bicikli volt, most hűlt helye

Szerző: FiloSzofi 

hol gurulhat most
a nyolc éve ellopott
kempingbiciklim

 (Zsille Péter: Haiku)
Nem futunk már együtt közös utakon...
Ellopták a biciklimet. ( Hogy száradjon le a keze..)
Előbb-utóbb, ha lesz pénzem,  majd veszek másikat, de én SZERETTEM ezt a Biciklit, és most gyászolom. 

A Balatonnál jöttünk össze, elszöktem egy-két körre. Lombok közt szűrt napsugár, lobogó szoknya, hajnali vízpart, minden közhely megvolt, de az enyém volt. 

"Az áthevült kormányt markolja, a nyarat." (Louis Macneice)
Ő volt az, még a régi nyereggel, és villával
Aztán hazavittem, és együtt maradtunk. Városi életet éltünk. Hóban, fagyban, mindig együtt. Vele lettem nagylány, aki a forgalomba merészkedik, és szerelőket keres fel. Ő kísért munkába, hogy reggel, mielőtt mint evezőpadhoz, az asztalomhoz láncoltak volna egy egérrel, még szívjak egy slukkot a szabadság édes illatából. Mintha nem is kötött pályán mozognék a két pont között, csak mint aki épp arra repül.

"A világ csavargóinak való a két kerék, boldogok, ünnepet ülnek, ragyognak az esemény örömétől." (Tönköl József)

Karácsonyra kaptam a szép új ülést rá, ez volt az egyetlen csicsa rajta. Régi darab volt, az új villa is használtan került rá, így lett patchwork szegény.
Most talán egy garázsban esnek neki a sehonnaiak, és ha tudna, bizonyára sírna, hogy nem a gyerekeim versengenek érte, ki ül rá először óvodába menet. Egyikük mindig felülhetett a nyeregbe, úgy toltam.

Amikor szervizbe vittem, mert zörgött a sárhányó, gondos kezek kérés (és felár) nélkül visszakötötték a hátsó lámpát a dinamóra, állítottak a féken, úgy kaptam vissza egy szeretetteljes farveregetéssel (a bicikli farára), mint a lovaknál szokás. - "Jó kis bicikli". - "Igen, én is szeretem".
Akkor gondoltam, ezt is szeretem a férfiakban, hogy megszerelik az ember biciklijét rendesen.

"És az átgondolt életszeretet egyik kivetülése a kerékpár." (Prágai Tamás)

Mikor nemrég posztoltam EZT, még nem sejtettem, hogy hamarosan aktuális lesz.

Bárcsak az enyém is visszajönne! A szép új ülés nélkül is visszafogadnám!

11 megjegyzés:

  1. Részvétem, Szofi! Nekem is elpusztult egy tujám...

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, és én is veled érzek. A tied élt, az enyém mozgott. Szomorú.

    VálaszTörlés
  3. Hazaértem, és újra feltépte a sebeket a látvány. Megnéztem, a korlát egyik oszlopa alul ki van lazulva. Gondolom, pont ahhoz láncoltam, valami szemét meg kifigyelte, és lépett.

    Mindig akkor tűnik el bicaj a házból, amikor valahol felújítás van. Mikor megláttam az egyik melóst a gangon ordenárén heherészni, ökölbe szorult a kezem. Pedig miért pont neki lenne köze hozzá.

    A bicikli mellett a másik kár, a gyanakvás és bizalmatlanság, amit elültetnek az emberben.

    VálaszTörlés
  4. Nálunk az egyik gyerek vadiúj mocsokdrága bicaját is vitték már el. Tényleg száradjon le valamijük.

    VálaszTörlés
  5. Olyat is hallottam már, hogy amíg a gyereket kötötték be az autósülésbe, lába kélt a babakocsinak.

    Igazából félelmetes, hogy valaki csak az értéket látja egy tárgyban.

    VálaszTörlés
  6. Mennyire nem illik a bringához a lopás!
    Szofi, mint egy másik bringás lélek, én is szívből sajnálom.

    VálaszTörlés
  7. Facsarodik a szívem, Szofi, ez borzasztó! De a nekrológ gyönyörű, ha esetleg úgy adódik, ugye nekem is írsz ilyen szépet?

    VálaszTörlés
  8. Mármint ha engem is lenyúlnak:)

    VálaszTörlés
  9. Hello, Irma, üdv a fedélzeten!

    Azt hiszem, ha téged lenyúlnak, akkor Ember lesz az illetékes.

    De mellékszálon majd azért majd
    posztolhatok egy Irmát elvitték irományt:)

    Egyébként ma még rosszabb. Fáj. Engem is meglep, hogy pontosan úgy érzek, mintha a kutyámról lenne szó.
    Nem beszélve a meglopottság cudar érzéséről.

    VálaszTörlés
  10. Szofi!

    Milyen büntetés lenne a legjobb a biciklitolvajok számára? Például hajuknál fogva kössük a sárhányóra és vonszoljuk végig az Andrássy úton? Nem, tudom, nem lenne keresztényi.
    Nekem a gyerekkori bicajomat csórták el, ami spórolt pénzből volt. Sokáig nem is volt utána. De aztán lett egy másik, de nagyon retro (inkább lepusztult).
    Rossz az is, hogy bár a lakat drágább volt, mint a bicikli, mindig attól félek, hogy nem találom ott a bringát. Múltkor a templom kerítéséhez láncoltam és már mise alatt azon morfondíroztam, ki kéne menni, megnézni. Kicsit szégyenkeztem is.

    Jobb lakat kell.

    Réka

    VálaszTörlés
  11. Réka!

    Tényleg az a borzasztó, hogy beköltözik az ember gondolkodásába a bizalmatlanság.

    Bűntetés? Az első pillanatban szíveen megboxoltam volna az illetőt, eltekintve attól, hogy a valóságban ez lég röhejes lenne.

    Egyébként inkább a helyrehozásban hiszek. A büntetés helyett egy olyan vágyam van, hogy értsék meg, milyen fájdalmat és hiányt okoznak néhány ezer forint nyereségért. HOgy ne csináljuk már ezt egymással. És emellett vissza is vásárolnám a biciklimet, igen úgy is, hogy a tolvajnak is maradjon nyeresége. De hátha a fejében megváltozna valami.
    Egyébként, pénzben kifejezve nem volt túl értékes. Csak nekem tökéletes.

    VálaszTörlés