Holnap újra politikai vitanap lesz az országgyűlésben a nők közéleti és politikai részvételének erősítése kapcsán. A kezdeményező a liberális zöld párt, az LMP, de támogatta a vitanap megtartását az MSZP-n kívül minden parlamenti párt.
A női kvóta a demokrácia alapelveinek megsértése és a tehetség mércéjének félretétele vagy szükséges és értlemes pozitív diszkrimináció? És vajon kvótanőnek lenni jó vagy megalázó? Döntsenek Olvasóink!
Tények, vázlatosan:
- Magyarországon először 1918-ban kaptak a nők szavazati jogot, amit a Horthy-rendszer ideje alatt szűkítettek
- 1945-től megszűnt minden korlátozás, a nők általános választójogot kaptak (Érdekesség, hogy Svájcban csak 1971-ben vezették be a nők általános választójogát!) A '45-ös választásokon a férfiak világoskék, a nők rózsaszín szavazólapot kaptak, innen tudjuk, hogy alapvetően konzervatív beállítottságúk voltak a női szavazók, a kommunistákra leadott szavazatok aránya ugyanis még a férfiakénál is jóval alacsonyabb volt.
- Az első női országgyűlési képviselő a rendíthetetlen erkölcsű Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor megalakítója volt, aki a budapesti I. kerület képviseletében került be a parlamentbe (Slachta Margit - aki nyilas uralom alatt többek között Radnóti feleségét is bújtatta- volt az, aki az egyházi iskolák államosításának megszavazásakor azzal tüntetett, hogy nem állt fel a Himnusz éneklésekor. A kommunista hatalomátvétel után aztán emigrációba kényszerült.)
- A kommunista berendezkedés ideje alatt szovjet mintára bevezették a női kvótát, így megnőtt a női képviselők aránya az országgyűlésben, 1985-ben 27% nő ült a parlamenti padsorokban
- A rendszerváltás után jelentősen csökkent a női részvétel, a társadalom nem mutatott affinitást a nők politikai szerepvállalásának további támogatásához, a képviselőknek mindössze 7,3%-a volt nő az első szabadon választott országgyűlésben
- 1990 óta sem volt áttörés e tekintetben, némi ingadozással a 2010-es választások eredményeképp jelenleg 9%-ot tesz ki a női képviselők aránya a Parlamentben, azaz 35 hölgy vesz részt a törvényhozás munkájában. (Az össznépességben a nők arányszáma 52%.)
- Legutóbb 2007-ben nyújtottak be önálló képviselői indítványt a női kvóta bevezetésére (a listás választásokon a zipzár elv alkalmazásával váltották volna egymást férfi és női jelöltek). A pártok a képviselők lelkiismeretére bízták a döntést. A szavazók harmada értett egyet a kvóta bevezetésének szükségességével, így elvetették a jvasalatot.
- Holnap (2011. október 19-én) ismét parlamenti vitanap lesz a nők közéleti és politikai részvételének erősítéséről.
Érdekes a kérdésfelvetés.
VálaszTörlésÉn szívesen lennék kvótanő. Segítene behozni a gyerekvállalás miatti 2 év lemaradást karrierem építésében.
(Ugyanakkor ez az egyetlen kvóta, amit jogosnak éreznék. Talán mert a gyereket vállaló nők letesznek érte valamit, így akár nem is kellene igazán kvótának tekinteni, csak egyfajta csereajánlatnak, abban az esetben, ha csak családos nőkről volna szó, de ez kicsit más mint amiről a bejegyzés szól.)
Ez elvezet kicsit a gyerekek után járó szavazati jog felé is, amiben szintén lehet ráció, hisz kinek fontosabb mi lesz velünk hosszabb távon, ki viseltetik nagyobb felelősségérzettel a jövőre nézvést: a gyermektelen vagy a gyerekes? Persze veszélyes vizek ezek, nem biztos, hogy szerencsés belepiszkálni egy működő rendszerbe ilyen mélységben. De legalábbis elgondolkodtató.
VálaszTörlés