Nem nagy esemény, de mégis csak
változás a családi életünkben. Mindenki a maga módján reagálja le.
Telhetetlen Bendő: „Annyira
szánalmas vagy, senkit sem érdekel az a sok marhaság, amiről írsz. Még csak be
se tud halni a blogotok, mert csak az múlhat ki, ami egyszer élt.”
Szendvicsgyerek: „Ma mit írtál
rólam?”
Királykisasszony: „Nem szeretem,
ha a számítógépen írsz. A sok számítógépezéstől buta lesz az ember. Bendő is
azért lett buta.”
Kórházi Farkas: „Cici, cici”
(nagyjából azt jelenti: „Hagyja a dagadt ruhát másra…”)
Ember: „Írjál csak Cucókám (addig
is csöndben maradsz)!”
Családtagok, barátok, ismerősök:
nem mondanak semmit, széles ívben elkerülnek. Tudják, hogy érzéketlen lettem a
világ iránt, csak a blogomról tudok beszélni, s azt hajtogatom rendületlenül:
"Olvassátok az Onleány Társasblogot!”
Zafirma
"lereagál"? .... ez komoly?
VálaszTörlésamúgy érdekes lehet... 4 különböző korosztály 4 különböző stílussal és nézőponttal (bocsánat, öt.)
helyes a kritika, bocsánat: reagál rá,viszonyul hozzá, értelmezi, véleményt mond róla,magyarázza, esetleg kommentálja
VálaszTörlésAmúgy tényleg érdekes, és tanulságos is, amit a tükörben látok...
Egy kamasznak biztos ciki, de ne add fel, engem üdítenek a soraid!
VálaszTörlésKöszönöm a biztatást, igyekszem!
VálaszTörlés