Oldalak

2011. június 16., csütörtök

A mártír és a bohócok kora

Nagy Imre sokat látott már. Kis hazánkban a kétezres évek eleje, úgy tűnik, a bohócok kora. 2004. november 4-én Gyurcsány Ferenc, Magyarország első bohócsipkás miniszterelnöke (remélem, még emlékszünk felejthetetlen a táncára!) szólította meg a kivégzett politikust: „Imre! Mit tennél a helyemben?”– felkiáltással. Arról faggatta, vajon „hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban, hogyan van egyszerre haza és haladás, hogyan van demokrácia és hatékony állam?”


Ma, a kivégzés és az 1989-es újratemetés évfordulóján újra bohócok köszöntik Nagy Imrét. Most épp azok, akik férfikoruk delének nyugdíját féltik. Emlékeznek még vajon, hogy mit mondott annak idején, 2006-ban a bohócok vezére? „Majd megunják, és hazamennek.” Reményt adhat, hogy ez a mondat ma már nem hangozhat el. A mártírnak pedig van ideje. Türelemmel kivárja, hogy végleg elmúljon a bohócok kora.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése