Nem voltak illúzióim afelől, milyen körülmények várnak rám a kórházból hazaérkezve. Pillanatok alatt kiderült, hogy elképzeléseimet naiv optimizmus lengi körül, a valóság a vártnál sötétebb. Miután a félig-gyógyult nyűgös gyerekemmel átvágtam a hazai szemétdombon megölelgetni anyahiánytól szottyadó még nyűgösebb gyerekeimet, a konyhapulton megláttam Őt. Ahogy pimasz pofácskájával engem bámult, azonnal bevillant,
a nyomában cikázott a többi gondolat,
Bárcsak inkább az lenne...
A kórházban kellett volna menedékjogot kérnünk...
Butaság volt hagyni, hogy a gyerekek a pultról nyaldossák a csokireszeléket...
Mindig is egy panelkecóra vágytam...
Csak ezek után kezdtem el visítani. Nagyjából úgy, mint egy elgyötört családanya, aki épp most érkezett haza a kórházból bacikat pisilő gyerekével.
A vélemények megoszlanak.
A gyerekek szerint van egér, de csak az ostobák félnek tőle.
Apám szerint nincs egér, csupán alkoholista vagyok. Hogy nyomatékot adjon véleményének, vigyorogva issza a boromat és falja hozzá a nyilvánvalóan egérrágta kenyeret.
Ember szerint az élet néha furcsa dolgokat produkál: a delirium tremenses házába is költözhet egér.
Az okoskodás helyett a cselekvés híve vagyok.
Mindenek előtt felvilágosítottam apámat: nem csoda, ha egy ilyen felmenővel közös háztartásra kárhoztatva egereket látok. Azt is tisztáztam vele, hogy én biztosan nem fogom a kórházi ágytálat hordozni utána, ha összeszed valami gusztustalan fertőzést a dögöktől.
Ember és Szendvicsgyerek főszereplésével hamarosan elindult a hajtóvadászat. Az ősi vadászösztön mobilizálása ugyan egy pillanatra szövetségessé tette két rivális alfahímünket, egér azonban fikarcnyi sem akadt bele a férfiúi egyetértés csapdájába.
Kezdetét vette a házi egérfogók gyártása. Ember hümmögött és állat vakargászott, hamarosan pedig haszontalan háztartási cuccok értelmetlen összerendezésével tett tanúbizonyságot kiemelkedően magas praktikus intelligenciájáról.
A konstrukció zseniális volt, de az egerünk is az: még csak ki se lökte a kupakba szorított dióbelet a csapda alól.
Ember önkritikát gyakorolt, s házi buherák kreatív megoldások helyett feltérképezte a professzionális egércsapda piacot. S bár a kínálat lélegzetelállító, mindössze egy olyan akadt, ami megfelelt szigorú erkölcsi normáimnak:
Tippelhettek, nálunk hány egér gondolkodik olyan logikusan, mint ahogy azt az állatbarát egércsapda-guruk teszik.
Hamarosan megérkezett utolsó reménységünk, Timi. Hétköznapjaink hőse kétségbeesett harcot folytat azért, hogy életképtelen családi rendszerünket működésben tartsa: mos, vasal, vásárol, körmöt vág, beteg nagyit fürdet, gyereket etet, körmöt vág, tanácsot ad, megkeres és eligazít, elsimít és megold, vigasztal és gyámolít. Családunk hálás szívvel veti alá magát akaratának.
Erőskezű matrónánk rendkívüli válsághelyzetet hirdetett. Kivezényelt minket a konyhába, s az utolsó nyüves befőttes gumit is fertőtlenítettük. Egérrel nem találkoztunk. Egérkakival igen. Timi további tétovázás helyett kíméletlenül szembesített minket a valósággal,
Ez egy mutáns egér. Nem is egy, hanem egy egész falka. Irtás kell ide. Még mindig üditóbb döglött egerekkel együtt lenni, mint élőkkel.
Bár a lelkem mélyén kétségek mardostak, meghajoltam a felsőbb akarat előtt, s hívtam az Irtókat Amikor az Irtófickó meglátta Ojókával közösen készített, minden kétséget kizáróan kreatív alkotásunkat,
gyanakodva mért végig,
Már a tegnapi telefonbeszélgetésünk közben gyanítottam, hogy idióta vagy,
majd elhelyezett féltucat méreggel tömött ládikát hanyatlásnak indult konyhai birodalmamban.
Kiderült az is, hogy honnan fogom tudni, ha az egereink kinyiffantak.
Érezni fogod a szagból.
Legalább annyira undorító, mint amekkora hülyeség. Mióta egerünk van, feleslegesen nem megyek a konyhába, a mosatlanok viszont igen: egyre magasodó halmokban gátlástalanul büdösödnek, egy hadseregnyi döglött egér oszlásnak indult teste is feltűnés nélkül bújhat el a vasárnapi csirkepaprikás között.
Az Irtófickó ezzel egyet értett, szerencsére előrukkolt egy megnyugtató megoldással: ha az egér becuppantotta a mérget, szép színeset kakil, mielőtt kivérezne.
Miközben az újra/mindig/leendő beteg kölykeimet igyekszem elég jó anya módjára elviselni, színes egérürülék után kutatok a lakásban.
Nem, egyáltalán nem ilyennek képzeltem el negyvenes éveim elejét.
Olcsóbban megúszod Irtófickó nélkül. Tudod, a boltban lehet kapni mérget és nem túl nagy dolog ELHELYEZNI sem. Persze ha az Irtófickó elég sármos és csinos volt, megérte :)
VálaszTörlésHozzáteszem, a méregtől döglődő egér olyan rettenetes látvány, h imádkozz h már csak a tetemeket találd meg, bármilyen büdös is lesz.
VálaszTörlésAz Irtófickó egy kigyúrt állat volt (gondolom, időnként birokra kél az egerekkel), nem az a finom, intellektuális típus, aki a magamfajta konzervatív rüfke szívét megdobogtathatná.:)
VálaszTörlésAz egerek magukra vessenek csúfos haláluk miatt, én megadtam nekik a lehetőséget, hogy élve távozzanak.
Panelben csótányra vadászhatnál, nem hiszem, hogy jobban élveznéd a negyvenes éveid elejét...
VálaszTörlés:)))Meggyőztél.Talán a sátrazás lesz a számomra megfelelő életforma. Csak azt ne mondd, hogy ott vaddisznók vannak.
VálaszTörlés
VálaszTörlésAz egér kaki tényleg rettenetesen büdös. Tűrhetetlen.
Egy normális házimacska nem jöhetne szóba? Nálunk otthon működött.
Vagy lehet, hogy fel kéne kutatni a kuckóját. Persze beépített szekrényrendszer esetén ez nehéz, de valószínű, hogy szekrény mögött, vagy alatt lehet a lerakat.
Én nem szívesen tennék ki véralvadásgátlókat, akkor már jobb a hagyományos ragacs, az is működőképes, egy fokkal kevésbé brutális, bár szintén horror. Ilyet is használtunk és ez is működött.
Amúgy annyira együtt érzek Veled, hogy a legszívesebben elmennék segíteni megkeresni a férget (nem véletlen, hogy Gyimesben így hívják).
Réka
Nagyon édes vagy!:)Gondoltam a macskára, de annak is büdös a kakija. Ráadásul van egy kutyánk, aki egyszer már leharapta a házinyulunk fejét, lehet, hogy előbb végezne a cicussal, mielőtt az elkapná az egereket.
VálaszTörlésHolnap jön a mi Timink, garantáltan szétszedi a konyhánkat.Remélem, megtalálja a férgeket (nem tudtam, hogy ez a nevük). Eddig egyébként teljesen jól működtek nálunk a házi készítésű csapdák, idén először okosabb nálunk a dög. Egyáltalán nem tesz boldoggá, hogy egy rakás véralvadásgátlóval van tele a konyhánk, tulajdonképpen azért raktam ki a félelmetes piktogramot, hogy a gyerekek nehogy bemerészkedjenek a veszélyes zónába.A ragacsról nem is hallottam, ha holnap nem lesz döglött egér, ez következik. Utána pedig tényleg meghívlak magunkhoz egy kávéra:)
VálaszTörlésJobb lesz így, amúgy én is irtózok az egerektől.
:)
Réka
:)A pincében kitakarítottam a rumliszobát és leköltöztettem oda a konyhát, ott nincs egér, szóval bátran jöhetsz. Ha meg oda is utánunk jön, akkor átmegyünk hozzátok reggelire, ebédre, meg vacsorára.:)
VálaszTörlésnálunk az egérke kívülről fészkelt be a házfal és a tüzifa kupac közé, kb 1 kg dióval együtt, majd amikor felszámoltam a dióéléskamrát, a lányom hisztizve kiabált velem, hogy azonnal adjam vissza mert az nem a miénk hanem az egérke gyűjtötte magának...és visszaszórta a diót, amit én este újból visszaszedtem, még mielőtt egérke belátogatna a házba amikor tél közepén elfogy a készlete.
VálaszTörlésMásnap reggel az egérke vélt lakóhelye mellett kicsi játéktányéron kicsi játékennivalók odakészítve....hát lenne szívetek megölni EZT az egérkét?
VálaszTörlésSzóval ki akarod éheztetni őket, nem lesz könnyű, mert ugye nem válogatósak.
Amúgy persze itt is jó lesz. Úgyis most költözött el az alsó szomszéd (milyen különös). Tarthatnánk egy egeres-ijesztgetős halloween partit. Szerencsére a kisfiam egér jelmeze még megvan, az ijesztgetés is jól megy neki.
Réka
Helga, szörnyű lelkiismeret furdalásomra most rápakoltál még egy adagot, régen, amikor még érző lelkem volt, titokban etettem a hozzánk betévedt egereket, valami különös véletlen folytán mindegyik továbbállt..Esetleg főzzek erre a mostanira is?
VálaszTörlésRéka, nem a kisfiadat akarom elijeszteni,hanem az EGERET!:)