Pár(t) kérdés a családpolitikáról III. - Együtt 2014 PM Választási Szövetség

Szerző: Onleány

Az Onleány Társasblog a kormányzásra aspiráló politikai alakulatok családpolitikával kapcsolatos elképzelései iránt érdeklődött. Az összehasonlíthatóság miatt azonos kérdéseket tettünk fel minden megkérdezettnek, s terjedelmi korlátot is állítottunk: maximum kérdésenként ezer-ezer karakter terjedelemben vártuk a pártok válaszait.

Reméljük, hogy olvasóinknak hasznos és gondolatébresztő lesz végigtekinteni a palettán. A válaszokat változtatás nélkül, érkezési sorrendben tesszük közzé. A SZEMA-Liberális Párt  és a Jobbik Magyarországért Mozgalom után ezúttal az  álláspontját közöljük. Együtt 2014-PM Választási Szövetség álláspontját közöljük.

Együtt 2014-PM Választási Szövetség

1. A családok ügyét önálló politikaként vagy a szociálpolitika részeként értelmezik?

A család a legősibb társadalmi együttélési forma, amely döntően meghatározza tagjainak egész életét és identitását. Annak érdekében, hogy a családok betölthessék fontos társadalmi funkciójukat, indokoltnak tartjuk, hogy a kormányzati politika saját jogon és ne csupán a szociálpolitika részeként foglalkozzon a családokkal. A családok ügye az Együtt 2014-PM Választási Szövetség szerint nem szegénységi-szociális kérdés, ezzel együtt a családok a társadalompolitika kitüntetett területét is jelentik. 

2. Nagy nemzetközi szervezetek vitáznak éjszakákon át a család fogalmának definiálása körül. Önök mit tekintenek családnak?

A családot a társadalom alapközösségének tartjuk; olyan kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségnek, amely felelősséget vállal a benne élő családtagokért, ezen belül kiemelten, de nem kizárólag a gyermekek növekedéséért és felneveléséért. Meggyőződésünk, hogy az államnak nem dolga saját ideológiája alapján válogatni a tartós érzelmi és gazdasági életközösségek közül. A családi élet az ember egyik legvédettebb, legintimebb szférája, amely a jogi elismerésre nem állami kegy, hanem a családot alkotó emberek akarata alapján tarthat igényt. Ennek megfelelően elfogadhatatlannak tartjuk, ha bármely ténylegesen létező, tartós érzelmi és gazdasági életközösséget az állam kirekeszt a család fogalmából nemi hovatartozás, szexuális orientáció vagy vérségi kötelék megléte alapján. Az Alaptörvény definíciójával ellentétben ezért családnak tartjuk a tartós életközösségben élő élettársakat, a bejegyzett élettársakat, az unokájukat nevelő nagyszülőket vagy éppen örökbefogadó szülőket és gyermekeiket is. Különösen elfogadhatatlannak találjuk azt, ha gyermek és gyermek között az állam az alapján különbséget tesz, hogy szülei milyen jogi formát választottak együttélésük keretéül.

3. Kormányerőként prioritást élveznének-e a népességfogyás megállítását célzó intézkedések, s milyen rövid és hosszú távú elképzeléseik vannak a negatív demográfiai tendenciák orvoslására?

A népességfogyás egész Európában komoly probléma, Magyarországon különösen az. A korábbi magyar kormányokhoz hasonlóan az Orbán-kormány elsődlegesen úgy küzd a népességfogyás ellen, hogy a gyermeknevelést újabb anyagi támogatással és gyermekvállalási szabadsággal honorálja. Több évtizedes tapasztalat azonban, hogy ezek a beavatkozások legfeljebb átmeneti előrelépést tudtak elérni. Pedig európai példák bizonyítják, hogy más módon a népességfogyás üteme tartósan csökkenthető, akár meg is fordítható. Ott sikerült pozitív irányba befolyásolni a gyermekvállalási hajlandóságot, ahol a családoknak és különösképpen a nőknek nem kell választaniuk a munkavállalás és a gyermekvállalás között. Ezt kell elérni Magyarországon is. Ehhez az szükséges, hogy színvonalas és mindenki számára hozzáférhető gyermekellátó intézmények álljanak fel: bölcsődék, óvodák, családi napközik. A kisgyermekes szülők számára a foglalkoztatás változatos formát kell elérhetővé tenni, ehhez a munkaadókat jobban ösztönöznénk a rész- és távfoglalkoztatás támogatására és családbarát munkahelyek kialakítására. Lehetővé tennénk a gyes melletti munkavégzést is, és fokozott munkajogi védelmet indokolt biztosítani a kisgyermekes munkavállalóknak. A nőkre háruló terhek csökkentése érdekében a férfiak gyermeknevelésben betöltött nagyobb szerepét is ösztönözzük.

4)+5) Mit tartanak a 2010-ben bevezetett családi adókedvezményről, s hozzányúlnának-e a jelenlegi szabályokhoz (ha igen, mennyiben) kormányzati erőként? Mennyiben tartják hatékonynak a jelenlegi családtámogatási rendszert: változtatnának-e annak szabályain, s ha igen, mit?

(A családi adókedvezmény a családtámogatási rendszer része, így a két kérdésre egyben válaszolunk.)

Egyetértünk azzal, hogy a demográfiai helyzet és a kisgyermekes családok szegénysége miatt az állam a korábbinál nagyobb mértékben segíti a gyermeket nevelő családokat. A családi adókedvezmény egyike ezeknek az eszközöknek, amelyet meg kívánunk tartani, mivel az igazságos adórendszer figyelembe veszi azt is, hogy az adott jövedelemből hány embert kell eltartani. Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak azt az igazságtalanságot, hogy ma a legjobban kereső családok élvezik a legmagasabb állami támogatást, miközben sok dolgozó szülő az adókedvezménynek csak egy kis részét tudja kihasználni. Azt javasoljuk ezért, hogy a leggazdagabb családok se vehessenek igénybe nagyobb összegű adókedvezményt, mint amekkorát az átlagkereset kétszeresével rendelkező, kétkeresős család érvényesíteni tud. Emellett az Együtt 2014-PM Választási Szövetség kormányzati erőként fokozatosan bevezetne egy garantált minimumjövedelem rendszert, amely a helyi szintű döntéshozatallal szembeni kiszolgáltatottságot csökkentené, és hosszú távon biztosítaná a legszegényebb állampolgárok méltó megélhetését.

Különösen súlyos problémának tartjuk a szegény családokba született gyermekek helyzetét. Az Orbán-kormány szociálpolitikája egyértelműen szegényellenes. Miközben a legmagasabb jövedelműek nettó jövedelme jelentősen emelkedett az egykulcsos adórendszernek és a családi adókedvezménynek köszönhetően, addig az Orbán-kormány hivatalba lépése óta egyáltalán nem emelkedett a gyermekeket nevelő családoknak járó legfontosabb juttatások értéke. A családi pótlékot, a gyest az árvasági ellátást és más szociális ellátásokat a gazdasági válság kitörésekor ideiglenesen befagyasztottak, ezeket az Orbán kormány azóta sem emelte, így a támogatások 2009 óta 20%-ot veszítettek vásárlóértékükből. Ez is az oka annak, hogy mára jelentősen nőtt itthon a gyermekszegénység, több tízezer gyermek rendszeresen éhezik. Éhesen nem lehet tanulni, tanulás nélkül viszont nincs esély kitörni a szegénységből. Magyarország pedig nem mondhat le egyetlen gyermekről sem, függetlenül attól, hogy az milyen körülmények közé született. Ezért a „Biztos Kezdet Program” keretében célzott természetbeni támogatásokat folyósítanánk a gyermekszülést közvetlenül megelőző, illetve követő időszakban a szegénységben élő családok számára: táplálkozás-kiegészítést, megerősített védőnői szolgáltatást, és gondoskodnánk a gyermekek szünidei támogatásáról is

6. Mi a véleményük a csökkenő számú, de ma is rendkívül magas évi művi terhesség megszakítás számról? Próbálnák-e kormányzati erőként - ha igen, miképp - csökkenteni ezek számát

A művi vetélést rossz és kényszerű eseménynek tartjuk, ezért – miközben semmilyen formában nem támogatjuk, hogy a nők önrendelkezési jogát jobban korlátozó abortuszszabályozás szülessen – fontosnak tartjuk, hogy számuk csökkenjen Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy a művi terhesség megszakítást mindenekelőtt a tudatos szexuális viselkedés előzheti meg, ezért a mainál sokkal kiterjedtebbé tennénk a szexuális felvilágosítást és módszertanát az iskolákban, kollégiumokban és szórakozó intézményekben egyaránt. Mivel a fogamzásgátló tabletták rendkívül drágák, éppen a leginkább rászoruló, hátrányos helyzetű nők és a fiatalabb lányok nem tudják megengedni maguknak ezt a fontos eszközt. A terhesség megszakítások csökkenésének érdekében épp az ő esetükben javasoljuk a fogamzásgátlók társadalombiztosítási támogatását. Annak érdekében, hogy a fogamzásgátló eszközök valóban mindenkihez eljussanak, támogatnánk a gumióvszer ingyenes eljuttatását a fiatal korosztály tagjaihoz.

7.  A gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatban milyen cselekvési terveket fogalmaznak meg? 

A mai ellátórendszer számos hiányosságot mutat. Rendkívül szűkösek a kisgyermekek számára létrehozott minőségi gyermekszolgáltatások, amelyek a korai képességfejlesztést is szolgálják. A területi és települési egyenlőtlenségek miatt ma épp ott hiányoznak a gyermekintézmények, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Emiatt a kisgyermekes nők is nehezebben tudnak munkát vállalni.

A kisgyermekeket ellátó intézményeknek a mainál színesebb kínálatát tartjuk fontosnak létrehozni, amelyeket megéri működtetni a legkisebb településeken is, és amelyek enyhítik a férőhelyek krónikus hiányát. A bölcsődei, családi napközis szolgáltatásokhoz való hozzáférést új támogatási formákkal segítenénk, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a családok igényeihez. Ezek a megoldások jóval olcsóbbak a bölcsődéknél és óvodáknál, és sok új munkahelyet is létre tudnak hozni a nők számára. A családtámogatás pénzügyi rendszerének a gyermekvállalás támogatása mellett a munkavállalást is ösztönöznie kell, ennek érdekében olyan utalványrendszer kialakítását tervezzük, amelyeket a családok kifejezetten gyermekintézményekben használhatnak fel. Annak érdekében, hogy minden gyermek megszerezhesse a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges alapképességeket, megsokszoroznánk a „Biztos Kezdet Program” keretében létrejött gyermekesély-házakat.

8.  A családi élet és munka összeegyeztetése kapcsán milyen szakmai elképzeléseik vannak?

A családi élet és a munkavállalás összeegyeztethetősége szempontjából három kérdéskört tekintünk kritikusnak: a kisgyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, a családon belül a feladatok megosztását és a részmunkaidő vagy más rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését.

Elkerülhetetlen, hogy a férfiak és nők családi szerepének és a munkaterheinek megosztását illetően alapvető változás menjen végbe hazánkban. Ezért családbaráttá tervezzük tenni a gyest és a gyedet. A mai rendszer átalakításával ösztönözni kell, hogy a gyermek életének első három évében legalább három hónapot az apa lehessen otthon a kisgyermekkel, amely sokkal szorosabbá teheti az apa-gyermek kapcsolatot. Ehhez a mai bürokratikus eljárásokat is egyszerűsíteni szükséges.

A gyermeket nevelők fokozott munkahelyi védelmi céljából visszaállítanánk a kisgyermekes szülők munkahelyi védettségét biztosító jogszabályi garanciákat legalább a 2012 júliusa előtti szintre. Emellett a közszférában határozottan terjeszteni kell a részmunkaidős foglalkoztatást, míg a magánszférában ösztönzőkkel, például a fejlesztési források és a közbeszerzések odaítélésének területén érvényesített preferenciákkal lehet szerintünk ezen a téren áttörést elérni.  

9. Hogyan optimalizálnák férfiak és nők társadalmi egyenlőségének feltételeit?

Magyarországon a nők munkavállalása messze elmarad az európai átlagtól és a bérkülönbségek is jelentősek, a nők társadalmi pozíciója a vezető politikai, gazdasági és média szerepekben drámaian alacsony. A jelenlegi kormányzat még inkább rontotta a nők helyzetét a férfiakéhoz képest. A nők és férfiak esélyegyenlőségét mérő Global Gender Gap index alapján Magyarország a 60-ról a 85-dik helyre esett vissza 2010 óta. Mindez nem csupán igazságtalan, de komoly gazdasági károkat okoz a nemzetgazdaságnak, és hátráltatja a szegénység felszámolását.

Ugyanakkor ma a magyar közéletben nem beszélnek őszintén a családokról, nőkről és férfiakról, a konzervatív kormányzat pedig elavult nyelven évszádokkal meghaladott felfogással beszél a férfi-női egyenlőségről.  

Az Együtt 2014-PM Választási Szövetség őszintén és nyíltan beszél ezekről. A nőket és férfiakat egymás partnereinek tartjuk, a gyermekvállalást pedig közös felelősségnek. Ennek érdekében megerősítő intézkedéseket vezetnénk be azokon a területeken, ahol a nők jelenleg alulreprezentáltak, valamint oktatás- és médiapolitikánkkal erősítenénk a nemek közti kölcsönös megbecsülés, az igazságos és méltányos feladatmegosztás, az egyenlő érvényesülési lehetőségek társadalmi elfogadottságát. Meggyőződésünk szerint a kormány dolga, hogy elősegítse a nők sikeres munkavállalását és támogassa a férfiak gyermeknevelési felelősségét is.

Fontosnak tartjuk a nők elleni erőszak elleni hatékony fellépést, amelyet a mai kormány sok hónapos álságos tárgyalássorozattal sem tudott kielégítően kezelni. Támogatjuk a nők önrendelkezéshez való jogait is, akár otthonszülésről, akár terhesség megszakításról van szó.

Elkerülhetetlen, hogy a magyar politikai és társadalmi elit is újfajta beállítódással forduljon a nők felé. Az elmúlt évtized egyértelműen megmutatta, hogy azok az országok növekednek dinamikusan, amelyek mindkét nem emberi tőkéjét és képességeit kihasználják, ezekben az országokban a gyermekvállalási hajlandóság is nagyobb, és elégedettebbek az emberek.