Ki vagy-vagy év végén?

Szerző: Onleány

Egyáltalán, neked év vége van, vagy naptári évben számolsz?
Most nagyon érzem az év végét és legalább úgy várom, mint iskolás koromban. Az ideje is egybe eshet az iskolai vakációval, mert mire befejezzük az otthoni felújítást és nagyjából rend lesz (május vége), még vár Tüskebökivel egy orrmandula műtét. Ennek lecsengése után viszont nagybetűs nyarat szeretnék, sok láblógatással, semmittevéssel! (Lotte)
Tanítási évben számolok, mióta számolni tudok. Hogy mi hányban volt számszerűen, fogalmam sincs. Az óvónénik pedig mindenképp metakommunikálják, hogy itt az év vége. (Szofi)
Év vége. Hosszú évek után először most nagyon örülök. Mert nem csak a gyerekeknek, hanem nekem is véget ér az iskolai és az óvodai munka, s következik tíz hét láblógatás. (Fakirma)

Aggodalommal tekintesz a szünidőre, vagy alig várod, hogy kitörjön a NYÁR?
Alig várom! (Lotte) 
Aggodalommal a szeptemberre tekintek! Bú iskolába megy, ez a nyár nekem a leánybúcsú, bele is akarom vetni magunkat! (Szofi) 
Várom. Úgy érzem, hogy az iskola nem a gyereket, hanem a szülőt értékeli, s én már nem bírok tovább helytállni, legnagyobb jóindulattal is idén legfeljebb közepesre vizsgáztam. (Fakirma)


Az év végi teljesítmény (bizonyítvány) stresszeli a családot, vagy lazára veszitek?
Miután Busafej jó fejű, és egyelőre jól teljesítő fiúcska, pillanatnyilag nincs nagy kockázat. Ha lesz egy nehezen haladó iskolásunk, magamat ismerve, biztos görcsölni fogok rajza. Most még nincs igazi tétje. (Lotte)
Jaj, úgy izgulok (na jó, annyira nem), hogy fogjuk ezt csinálni. Nem akarok olyan Ludas Matyiba illő bizonyítványos jeleneteket :) Búval szerintem egyébként nem lesz gond, de előbb utóbb kikerülhetetlen a motiváció-felelősség- kitartás-teljesítmény-elégedettség tematika. Én leginkább Bú dührohamaitól tartok. Nem bírja, ha valami nem sikerül neki. (Szofi) 
Nem érdekel. Múltkor jártam bent Szendvicsgyerek osztályfőnökénél, kétségbeesve mutogatta nekem a naplót (tele ötösökkel és néhány négyessel), Értse meg anyuka, ez a gyerek ennél sokkal többre lenne képes. Annyira el volt keseredve, hogy a fiam nem lesz idén kitűnő, hogy még nekem kellett vigasztalgatnom őt. (Fakirma)

Ti is összegeztek, vagy csak az intézmény?
A mi összegzésünk valami teljesítmény-elismerő év végi apró ajándék és egy nagy zárófagyizás, no meg a táborok körüli csaták megvívása: úszótábor, angol tábor, hittan tábor: ki hova, mikor menjen, ne menjen. (Lotte)
Eddig nem jutott eszembe a visszatekintés, igaz, hogy az ovisok eléggé a mának élnek, nincsenek még vállalások, tervek. Nekem kell csöndben megemésztenem, hogy a nyáron fordul egyet a koromat mutató számláló, a gyerekeim felsőbb csoportba lépnek, és én hirtelen nagyobb gyerekek, idősebb anyukája leszek. Egyébként idegenkedem a nagy értékelésektől. (Szofi)
Sosem rágódom a múlton, elfelejtem az egészet, jobb szeretek a mában élni. (Fakirma)
 
Van már szandálja a gyerekeknek, vagy majd ötven fokban jut eszedbe?
Múlt hétvégén beviharzottunk a Deichmannba (ez van legközelebb), és zárás előtt öt perccel megvettük az idei kollekciót. Hál' Istennek kipipálva! (Lotte)
Jaj, még nincs! A szandálról egyébként a saját a gyerekkorom jut eszembe, talán ezért felejtek el venni a gyerekeimnek. Ahogy rúgom a port, és a homok csípi az izzadt ujjam közét. A bőr pántok meg kissé foszlanak már, a talp ragasztása szintén. (Szofi)
Van, amelyiknek van, van amelyiknek nincs, van, amelyiknek csak fél darab, s van, amelyiknek még annyi se lesz. (Fakirma)

Fogyózol a pucérkodós szezonra, vagy nem szállsz be ebbe az össznépi őrületbe?
Sem energiám, sem kedvem nincs a fogyózáshoz. Bevallom, pillanatnyilag egyáltalán nem érdekel a dolog. (Lotte)
Ó, még magam előtt sem debütáltam, mint háromgyerekes anya, tulajdonképpen azt sem tudom, hogy nézek ki. Idegen gondolat még a pucérkodás. Az életmódváltásomat pedig csúnyán elvitte a költözés és a melankólia. (Szofi)
A szétválasztós diétát nyomom Emberrel négy hete, futok és edzek ezerrel, a lelkem teljesen nyomi mostanában, de a testem még engedelmeskedik a szelíd erőszaknak. A lehetőségekhez képest szerintem elég jól nézek ki. (Fakirma)

Leszel még diák az életben, vagy soha többé, micsoda őrült ötlet?
Lehet, hogy frissítőleg hatna, de l'art pour l'art padba ülni, mindenféle kényszerítő erő nélkül, félek, már nincs cérnám. (Lotte) 
Szeretném, ha olyan jól állnék, hogy megengedhessem magamnak. Nem anyagilag jól, hanem valamiféle szakmai és mentális pályán. Némi önképzésre, és nyelviskolára egyébként most, lecsúszva is van esélyem. (Szofi)
Gyűlölöm, de leszek. Nem mintha vágynék rá, a szakmám kényszerít rá. Ha lépést akarok tartani, akkor a terápiás képzések mellett még minimum egy egyetemre be kell tennem a fenekemet. Egy porcikám se kívánja.(Fakirma)