Szerző: Lotte
Szegény Robert Schuman forog a sírjában. A kiváló államférfi bizonnyal nem erről az egyesült Európáról álmodott. Európa ma nagybeteg. Elvesztette hitét, elhagyta hagyományait, feloldódott az önmagát felfaló, saját farkába harapó és szélsőségesen kirekesztő liberalizmusban (ha egyáltalán ez a mai ideológia még azonosítható - a megannyi nemes és követendő ügyért harcoló - egykori liberalizmussal). Európa gyűlölettel tekint a "másképp" gondolkodókra: mindazokra, akik nem mai megmondói - mindenen átható - füttyszavára táncolnak. A keresztény értékek, a család- és a munka becsülete szitokszavakká váltak. Gyanús mindenki, aki ezeket tűzi zászlajára. Miért is nem az értéksemlegességet, az ilyen-olyan sztereotípiák lebontását és a diszkrimináció tilalmát hirdetjük mi, magyarok is lépten-nyomon? Miért? Mert ez önmagában, pozitív célok meghatározása nélkül, nem vezet sehová. Illetve épp oda, vagy hosszú távon még sokkal mélyebbre, mint ahová 2008-ra jutottunk.
Magyarország, s a kétharmados felhatalmazás fájdalmas tyúkszem a mai Európai Unió testén. Németországban élő barátaink döbbenettel számolnak be hétről-hétre, milyen félelmetes propaganda, micsoda hazug agymosás dübörög arrafelé. Értelmiségi ismerőseik csodálkozó tekintettel kérdezik a kétgyermekes, becsülettel dolgozó magyar orvoscsaládot: miféle fura náció vagytok ti?
A néhány napja a német közmédia gyerekcsatornájának műsorán leadott, hazánkról szóló gyalázatos híradás harcedzett idegrendszeremet is kiborította. Hogy lehet gyerekeket és fiatalokat ilyen szinten megtéveszteni, s egy országba, amely állítólag "teljes jogú" tagja az Uniónak, ilyen igaztalanul belerúgni?
Még hogy nincs sajtószabadság?! Könyörgöm, kapcsolgassa már végig valaki a német követségen a magyar televíziók és rádiók hír-, és hírháttér műsorait! Lapozzanak bele a nyomtatott újságokba és kattintsanak a nagy hírportálokra! Elegendő egy délelőttöt rászánni - egy sajtóreggeli és egy protokollebéd között meg is van! -, aki ezek után azt állítja, hogy Magyarországon dübörög a kormánypropaganda, az ellenzéknek nincs tere megszólalni, s kizárólag a hurrá-optimista, kormánydicsőítő hírek kerülhetnek a közvélemény elé: az egyszerűen hazudik!
Aki pedig azt állítja, amit a gyerekcsatorna hírblokkja, hogy tudniillik a magyar Alkotmánybíróság szervilis módon kiszolgálja a kormányt, pörgesse már vissza az elmúlt hetek, hónapok vonatkozó döntéseit! Ha pedig a rövid vizsgálódás után továbbra is ragaszkodik állításához: akkor egyszerűen hazudik!
Szomorú és felháborító mindez! Mintha széllel szemben pisilnénk. Csak remélni lehet, hogy Európa nem dől be hosszú távon ennek az ideológiai ámokfutásnak, s eljön az idő, amikor maga is piros lapot mutat saját megtévesztőinek.
Szegény Robert Schuman forog a sírjában. A kiváló államférfi bizonnyal nem erről az egyesült Európáról álmodott. Európa ma nagybeteg. Elvesztette hitét, elhagyta hagyományait, feloldódott az önmagát felfaló, saját farkába harapó és szélsőségesen kirekesztő liberalizmusban (ha egyáltalán ez a mai ideológia még azonosítható - a megannyi nemes és követendő ügyért harcoló - egykori liberalizmussal). Európa gyűlölettel tekint a "másképp" gondolkodókra: mindazokra, akik nem mai megmondói - mindenen átható - füttyszavára táncolnak. A keresztény értékek, a család- és a munka becsülete szitokszavakká váltak. Gyanús mindenki, aki ezeket tűzi zászlajára. Miért is nem az értéksemlegességet, az ilyen-olyan sztereotípiák lebontását és a diszkrimináció tilalmát hirdetjük mi, magyarok is lépten-nyomon? Miért? Mert ez önmagában, pozitív célok meghatározása nélkül, nem vezet sehová. Illetve épp oda, vagy hosszú távon még sokkal mélyebbre, mint ahová 2008-ra jutottunk.
Magyarország, s a kétharmados felhatalmazás fájdalmas tyúkszem a mai Európai Unió testén. Németországban élő barátaink döbbenettel számolnak be hétről-hétre, milyen félelmetes propaganda, micsoda hazug agymosás dübörög arrafelé. Értelmiségi ismerőseik csodálkozó tekintettel kérdezik a kétgyermekes, becsülettel dolgozó magyar orvoscsaládot: miféle fura náció vagytok ti?
A néhány napja a német közmédia gyerekcsatornájának műsorán leadott, hazánkról szóló gyalázatos híradás harcedzett idegrendszeremet is kiborította. Hogy lehet gyerekeket és fiatalokat ilyen szinten megtéveszteni, s egy országba, amely állítólag "teljes jogú" tagja az Uniónak, ilyen igaztalanul belerúgni?
Még hogy nincs sajtószabadság?! Könyörgöm, kapcsolgassa már végig valaki a német követségen a magyar televíziók és rádiók hír-, és hírháttér műsorait! Lapozzanak bele a nyomtatott újságokba és kattintsanak a nagy hírportálokra! Elegendő egy délelőttöt rászánni - egy sajtóreggeli és egy protokollebéd között meg is van! -, aki ezek után azt állítja, hogy Magyarországon dübörög a kormánypropaganda, az ellenzéknek nincs tere megszólalni, s kizárólag a hurrá-optimista, kormánydicsőítő hírek kerülhetnek a közvélemény elé: az egyszerűen hazudik!
Aki pedig azt állítja, amit a gyerekcsatorna hírblokkja, hogy tudniillik a magyar Alkotmánybíróság szervilis módon kiszolgálja a kormányt, pörgesse már vissza az elmúlt hetek, hónapok vonatkozó döntéseit! Ha pedig a rövid vizsgálódás után továbbra is ragaszkodik állításához: akkor egyszerűen hazudik!
Szomorú és felháborító mindez! Mintha széllel szemben pisilnénk. Csak remélni lehet, hogy Európa nem dől be hosszú távon ennek az ideológiai ámokfutásnak, s eljön az idő, amikor maga is piros lapot mutat saját megtévesztőinek.
Minden sorával egyetértek. Kiváló írás! Nagyon elegem van az összes hírportálon áradó bal-liberális szennyből. Köszönöm, hogy olvashattam.
VálaszTörlésVan azért más vélemény is:
VálaszTörléshttp://hvg.hu/vilag/20130322_christopher_h_smith_magyarorszag
Nagyon szivesen olvastalak eddig titeket,de innentol nem foglak.
VálaszTörlésMiért, egy vélemény minden mást átszínez? Ami eddig jó volt, már nem az? Én sem értem egyes emberek hogy éérhetnek egyet xy-nal, mégis van velük jónéhány közös nevező.
VálaszTörlésRáadásul mi hármán sem gondolkodunk tök egyformán, mégis jól megvagyunk.
VálaszTörlésÉn veletek maradok!
VálaszTörlésLILI
Nagyon sajnálom, ha az őszinteségem elriaszt, kedves minket elhagyni tervező olvasónk! Komolyan! Legalább a többieket olvasd, ha már én kivertem a biztosítékot:)
VálaszTörlésLotte: ne foglalkozz egy nèvteleül íróval. Ez az ország itt tart most. A másik oldalnak jogai vannak amik neked nincsenek, neked inkább kötelességeid vannak.
VálaszTörlésOrsi
Hihi, lehet, hogy az Onleány is indexre kerül a német gyerekhíradóban!
VálaszTörlésAz álszentség épp akkora bűn, mint amikor fényes cukormázzal borított hírrel kedveskedünk "szeretteinknek".
VálaszTörlésA média már csak ilyen... Schumann Európáját pedig nagy valószínűséggel elsöpörte a Kelet-Európa elmúlt két évtizedének átalakulását kísérő politikai cinizmus.
Itt is, ott is.
A javító toll nyomában: a zseniális zeneszerző és az européer diplomata természetesen két különböző személy, elnézést kérek az elírásért.
VálaszTörlésMindazonáltal, kedves Lotte, ne veszítse kedvét! Sajtószabadság van, lesz,a többit pedig ízlésünk formálja olyanná, amilyenné szeretnénk...
Most tényleg fáj...:
VálaszTörlésMegnyílnak az ukrán, orosz levéltárak, amiről a nagy barátság idején csak suttogva beszéltek az ukránok, most magyarul is megjelent könyvben olvasható történelmünk ez a szégyenletes foltja...
Hetven éve, 1941 és 1944 között sok tízezer magyar katonát azzal a paranccsal küldték határainkon túlra, majd kétezer km-re, hogy az ottani lakosokkal kegyetlenkedjen.
"Elnézésnek nincs helye! Kérlelhetetlen szigorral fogja venni mindenkinek a kedvét attól, hogy a partizánok közé álljon, vagy támogassa őket.
Míg a könyörületességet csak gyengeségnek tekintenék. A foglyul esett partizánokat - esetleg kihallgatás után - a helyszínen fel kell koncolni, vagy elrettentő példaként a közelfekvő helységben nyilvánosan, kötél által ki kell végezni. Hasonlóan kell eljárni a kezeinkbe került partizánsegítőkkel is." ,(10-es számú parancs Szombathelyi Ferenc vezérezredes)
Adott további parancsokat is:
"Sokszor szükséges a megfélemlítés is. Például az összes polgári férfi lakosság kiirtása." "Még egészen fiatal gyermekekkel se legyünk elnézőek, mert ezek rendszerint a partizánok hírvivői.", (16.sz. melléklet)
Nem csoda, hogy népirtás lett ebből. A szadizmus szót méltán hívhatnák az érintet tájon horthyzmusnak, és ez még lehetne a hülye öncélúságnak a szinonimája is. Fegyvertelen százezrek kínhalála se tarthatta vissza a magyar elnyomás ellenére megmaradottakat, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz. A partizánok száma 1941-ben pár ezer fő, de egy év alatt 77 ezer, két év alatt 300 ezer fő, és később tovább nőtt.
Mit is jelentett a magyar megszállás az ukrán, orosz lakosok számára? Egy példa:
Podiur Nyikita ukrán pap tanúsága szerint:
"1943 májusában mi Gnyilusa lakói olyan híreket kaptunk, hogy egy magyar büntető osztag közeledik a falu felé. A falu minden lakója, köztük én is a családommal együtt a falutól 3 km-re található erdőbe menekültünk. A magyarok tankokkal, autókkal és gyalog, légierő támogatása mellett rontott be Gnyilusába, és mivel az embereket nem találták otthonaikban, ezért tömeges fosztogatásba kezdtek. Mindent összeszedtek, ami kezük ügyébe került, tőlem a disznót vitték el. Ezután a magyarok megkezdték az erdő átfésülését'. (...) Összesen 104 embert fogtak el, köztük nőket, csecsemőket, időseket. A Gnyilusától 12 km-re található Sztaraja Gutába terelték őket egy raktárba. 1943. május 8-án felgyújtották az épületet, és mind a 104 ember tűzhalált halt. " ,