Szerző: Lotte
Csak tudnám, miért vált ki belőlem újra és újra intenzív érzelmeket, ha valami nagyon fontos külföldi szervezet nagyon független képviselője nagyon aggodalmas arccal nagyon félti a magyar demokráciát, miközben a honi újságírók jelentős része nagyon gyorsan, nagyon sokszor és nagyon előkelő helyen tudósít minderről - örvendezve, hogy új delikvens akadt horgukra, aki ismét megtörölheti becses lábát bennünk.
A lelki egészségünk védelme miatt is felesleges (lenne) a bosszankodás, hisz oly sokszor megtörtént már mindez. Végtelenül egysíkú a lemez, álmunkból felébresztve is tudjuk sóhajtani az érveket: Gyöngyöspata nevét, az általános romaellenes közhangulatot, az antiszemitizmust, meg úgy egyáltalán a fékek és ellensúlyok billegését. A sötét árny pillanatok alatt rávetül a magyar ugarra...
Most épp a Norvég Helsinki Bizottság adott ki jelentést "Veszélyben a demokrácia és az emberi jogok Magyarországon" címmel. A szervezet vezetője, Bjorn Engesland az indexnek elmondta, legfőbb törekvésük, hogy "továbbra is nyomás alatt tartsák a magyar kormányt, hogy az tartsa tiszteletben a demokratikus értékeket". (Egyébként pedig irgum-burgum, jusson több pénz a Norvég Alapból az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezeteknek.)
Figyelmesen olvastam Engesland úr aggodalmas szavait, miszerint "a magyar politikai kultúrában, amiben a demokratikus gondolkodás még nem vert elég mély gyökeret gondot jelent a kisebbségek tisztelete, és ez igaz a politikai gondolkodásra is (...), s a szélsőjobbos csoportok erősödése is ijesztő fejlemény". Aztán eszembe jutott a 2011-es nyári tragédia. Hetvenhét ember halt meg és kétszáznegyvenen sebesültek meg. Nem az elmaradott Magyarországon történt, hanem a fejlett Norvégiában.
Ahol a szélsőjobboldali tömeggyilkos azóta is vígan tölti 21 éves börtönbüntetését, miközben a kávéja hőfokát és a reggeli fogmosásra rendelkezésre álló kevéske időt kifogásolja a mélyen demokratikus börtönvezetéssel levelezve. Vajon az áldozatok gyászoló hozzátartozói hol éreznének nagyobb demokrácia deficitet: az elmaradott közép-európai országban vagy odahaza?
Figyelmesen olvastam Engesland úr aggodalmas szavait, miszerint "a magyar politikai kultúrában, amiben a demokratikus gondolkodás még nem vert elég mély gyökeret gondot jelent a kisebbségek tisztelete, és ez igaz a politikai gondolkodásra is (...), s a szélsőjobbos csoportok erősödése is ijesztő fejlemény". Aztán eszembe jutott a 2011-es nyári tragédia. Hetvenhét ember halt meg és kétszáznegyvenen sebesültek meg. Nem az elmaradott Magyarországon történt, hanem a fejlett Norvégiában.
Ahol a szélsőjobboldali tömeggyilkos azóta is vígan tölti 21 éves börtönbüntetését, miközben a kávéja hőfokát és a reggeli fogmosásra rendelkezésre álló kevéske időt kifogásolja a mélyen demokratikus börtönvezetéssel levelezve. Vajon az áldozatok gyászoló hozzátartozói hol éreznének nagyobb demokrácia deficitet: az elmaradott közép-európai országban vagy odahaza?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése