Szerző: Lotte
Február 25., hétfő reggel. A munkahelyi rutin előtt egy pillantás a világháló híreire. Az Indexen érdektelen beszámolók az Oscar-díj átadásról, árfolyamok, okostelefon-fejlesztések, bulvár. Csupa könnyen fogyasztható műanyagtartalom. Aztán a szemem az oldalsávra téved, s egy blogbejegyzés címén akad meg: "Az ország elhagyása hazafias kötelesség!" - mered rám a provokatív cím. Biztos, valami hülyeség. A kattintás a Progresszív Blogra dob. És nem, ez nem vicc! Moin Moin - a szerző - komolyan beszél. Mert itt és most, 2013 Magyarországán minden annyira rossz és reménytelen, hogy mindnyájunknak el kell menni! Mert ez maradt.
Olvasom a felháborodottító, igaztalan sorokat. Épp a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja van és arra gondolok, mit is mondanának azok, akik a diktatúra elől menekültek mondjuk, 1948-ban vagy '56 után?
Mit kiáltana oda Márai Sándor a bejegyzés írójának? S mit kiáltanának azok, akik mindent vállalva akkor is, mégis maradtak?
És Márai felel. A Halotti beszéddel üzen. Nem ártana, ha Moin Moin is levenné a könyvespolcról.
Ezt a bejegyzést nem olvastam, de többször gondolok arra, hogy Magyarországon van valami ilyen általános mentális függés ezektől a gesztusoktól. Erre van mintánk, ezt tudjuk.
VálaszTörlésDE nem tudunk építkező módon, napról napra boldogan élni. Azonnal kitaláljuk, hogy nálunk léptékekkel nagyobb gonosz erők miatt ez miért nem megy.
nem tudja elővenni, nincs neki olyanja, hogy könvyespolc. .
VálaszTörlés