tag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post1241260946552448353..comments2024-03-13T09:42:53.424+01:00Comments on Onleány Társasblog. Te se teregess némán!: Lelki Zöldségek: Ami az elefántok országából kimaradt - FéltékenységOnleány - társas bloghttp://www.blogger.com/profile/13134592969015230968noreply@blogger.comBlogger5125tag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post-36201491363174796672012-02-05T22:40:40.712+01:002012-02-05T22:40:40.712+01:00Ilyen helyzetben egyébként mit jelent megbocsátani...Ilyen helyzetben egyébként mit jelent megbocsátani? Valami olyasmi, hogy többet nem büntetlek érte, nem bujkál búvópatakként egy-egy reakciómban. De ennek csak része tudatosan uralható. Talán elég a szándék.<br />Szeretlek, és arra törekszem, hogy ez a félrelépésed ne befolyásolja többé a kapcsolatunkat. Valami ilyesmi lehet.Szofinoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post-10614751594382342612012-02-05T19:14:34.558+01:002012-02-05T19:14:34.558+01:00És Anyóka valóban megbocsájtott Apókának legalább ...És Anyóka valóban megbocsájtott Apókának legalább a halálos ágyán? Szörnyű, hogy évtizedek után, a krízishelyzetben ez az érzés tört fel belőle!anyuka2noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post-51607143583885321752012-02-05T17:38:46.798+01:002012-02-05T17:38:46.798+01:00Nagyon szeretem ezt a képet,nagyon tudott valamit ...Nagyon szeretem ezt a képet,nagyon tudott valamit az öreg King. Ami külön tetszik benne, hogy nem csak a két nő szerepére figyelt oda.<br /><br />A férfi tulajdonképpen egyik nőt sem figyeli, csak a szeme sarkából. Valójában önfeledt, senkit nem lát igazán, csak magát, ahogy szerepel, élvezi, hogy van közönsége, ami inspirálja.<br /><br />Lefogadom, hogy éppen fejteget valami okosat :)Szofinoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post-89478303065312779262012-02-05T12:57:03.376+01:002012-02-05T12:57:03.376+01:00Igen, nagy maflás a házasságban, nekem az a döbben...Igen, nagy maflás a házasságban, nekem az a döbbenet,hogy ha egy hosszú távú kapcsolatot kicsit megkapargatunk, majdnem mindig kiderül, hogy volt ilyen "nem teljesen alaptalanul" féltékenykedős időszak a pár életében. Minden eset más és más, de mindig mély, gyógyíthatatlan sebeket ejt. Nem tudom, hogy viselkednék (bármelyik oldalon is lennék),remélem, lenne bennem elég szeretet a "visszarendezéshez",de igazad van, a buli nem lenne már a régi. Egy házasságban annyi disznóságot elkövetünk a másik ellen akarva-akaratlanul, talán nem is a megcsalás a legnagyobb. Ráadásul szerintem nem is érdemes pusztán erkölcsi problémaként kezelni, sokkal összetettebb,és a bűnös-áldozat szerep se mindig egyértelmű. Azt hiszem a szeretet,meg egy jó párterapeuta csodákra lehet képes.Fakirmahttps://www.blogger.com/profile/09327508573487625650noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1371792969707477274.post-83812808397604462312012-02-05T12:12:13.785+01:002012-02-05T12:12:13.785+01:00A féltékenységből csak kivonulni lehet, ezért nagy...A féltékenységből csak kivonulni lehet, ezért nagyon nem fair házasságban szembekerülni vele, mert ott a vesztésre állónak nincs hova visszavonulni, hiszen már egyszer kiterítette a kártyáit.<br /><br />Most azt gondolom, megbocsátani tudnék, de felejteni nem, a buli már sosem lenne a régi. De inkább ne legyen ilyen soha.macskusznoreply@blogger.com