Szerző: Onleány
Szorongásos alapállapot vagy lelki nyugalom?
Az oktalan szorongás nem keseríti meg az életem, de ha olyanom van, nagyon sötét filmeket tudok futtatni belül. Mégis, nagy bizalmam van az életben. (Szofi)
Mitől félsz: egértől vagy póktól?
Inkább a póktól. De csak ha nagy, kövér. A legrosszabb, ha felszívódik a porszívóba, és elképzelem, hogy egyszer csak kimászik...Vagy, hogy a pókkirályt sikerült feltakarítanom, és most megsértődött és hozza a népét. (Szofi)
Egyszer észrevettem, hogy egy kisegér lakik a konyhánkban. Minden este készítettem neki vacsorát. Ha jól emlékszem, három napig bírta a kosztomat, majd örökre megszökött. Azóta haragszom az egerekre, és egy kicsit félek is tőlük. (Fakirma)
Nálunk is vendégeskedett egér a pincében. Amíg nem láttam, féltem tőle, aztán mikor halottként szembesültem vele, sajnáltam. A kullancsoktól viszont félek, a bátyám egyszer csúnyán járt vele. (Lotte)
Sötétben teljes nyugi vagy tartasz tőle?
Ez attól függ, hol az a sötét. Mikor vándorok voltunk, mindig meg kellett fontolni, mi a veszélyesebb, a sötétség, vagy a tűz, amivel messziről felhívjuk magunkra a figyelmet. Sokszor a sötét megnyugtatóbb. Éjszakára sem kapcsolnék villanyt, de most kell, hogy megtaláljam Kistesót. (Szofi)
Azt hiszem, majdnem mindentől rettegek, amitől illik, de a sötétség pont nem tartozik közéjük. (Fakirma)
A sötétség akkor tud félelmetes lenni, mikor magam vagyok otthon a gyerekekkel, és neszeket hallok. Ilyenkor jól jön valami pilács. Meg aztán éjszaka az ember hajlamos borúsabban látni a dolgokat, például az ilyen-olyan fájdalmat nálam fokozza. (Lotte)
Egyszer betört hozzánk egy csapat tolvaj, nem jutottak messzire a lakás felforgatásában, mert mire feltörték a páncélszekrényünket és megtalálták benne a papucsainkat, hazaérkeztünk. A kulcsokat gyűlölöm, mert mindig elvesznek. Szívem szerint betiltanék minden zárat. (Fakirma)
Nagyon elővigyázatlan vagyok, mindig kapok is a családomtól a fejemre. (Lotte)
Bizalommal kérsz segítséget egy idegentől vagy gyanúsan méregeted?
Szeretsz egyedül lenni vagy szorongással tölt el?
Szorongással tölt el, ha tudom, hogy nem lehetek egyedül. De nem szeretnék egyedül élni egy lakásban, viszont nem vagyok szorongós, hogy ezen a lehetőségen parázzak. (Szofi)
Nagyon szeretek egyedül lenni, még akkor is, ha szorongással tölt el. (Fakirma)
Nagyon tud hiányozni egy kis egyedüllét, mert ritkán adatik meg, aztán rendszerint hamar visszavágyom a társas létbe. Menekülni innen is, onnan is lehet ok. (Lotte)
Nyúlsz a telefonhoz, és elintézed, vagy előtte még tartasz egy lelkigyakorlatot?
Jaj, megőrülök tőle, ha csak úgy odavetik, hogy hívjam fel ezt vagy azt. Halogatom, és lelki tréninget tartok. Aztán írok egy e-mailt. (Szofi)
Nyúlok a telefonhoz, hívom Embert, és sírva könyörgök neki, hogy intézze el még most az egyszer utoljára helyettem, mert én annyira béna vagyok... (Fakirma)
Utálatos dolog, de nagy levegőkkel sikerül áthidalni. (Lotte)
Egy vitorlással és kapitányával, vagy egyedül a volán mögött indulnál el egy egyhetes útra?
Akkor gyalog. A víztől félek, pláne egy dobozban, irtó ideges lennék. Autót meg nem véletlenül nem vezetek, de ha már fantáziálunk, akkor inkább a szárazföld, ahol ki lehet szállni. (Szofi)
Nagy álmom, hogy egyszer egyedül vágjak neki a világnak. Na jó, egy jóképű kapitány azért velem tarthat. (Fakirma)
Muszáj választani?! Na jó, akkor már inkább legyek a magam ura: így bármikor hazakanyarodhatok.(Lotte)
Mélyen hallgatsz róla, vagy elpoénkodod a szorongásod?
Szeretem elmondani, és ha nem úgy néznek rám akkor, mint egy ronda bogárra, akkor tök jó, megnyugszom. Ha visszalöknek, akkor viszont egyre mélyebb, néma lukat fúrok magamba. (Szofi)
Poént csinálok belőle, minden könnyebb nevetve. (Fakirma)
Helyzete válogatja. Van, hogy álcázom, mert "normálisnak" szeretnék látszani, de mikor szakad a gát, sokkal jobban érzem magam. (Lotte)
Az újdonság feldob vagy szorongat?
Ez úgy van, hogy ha az éppen legfontosabb kapcsolatom rendben van, akkor feldob az új, de ha belül idegenség van, akkor én vagyok a legkonzervatívabb ember a világon. (Szofi)
Ragaszkodom a régi, jól bevált kapaszkodóimhoz (például hosszúlépés), ha vihetem magammal, akkor jöhet az újdonság. (Fakirma)
Ha béke van bennem, vágyom az újat, ha háborúság, kérlelhetetlen maradi vagyok. (Lotte)
Szorongásos alapállapot vagy lelki nyugalom?
Az oktalan szorongás nem keseríti meg az életem, de ha olyanom van, nagyon sötét filmeket tudok futtatni belül. Mégis, nagy bizalmam van az életben. (Szofi)
Néhány hónapja megszállt a lelki nyugalom, ijesztő állapot volt, tétova idegennek éreztem magam ebben a kontextusban. Aztán egyik reggel arra ébredtem, hogy a mellkasomon ül régi jó barátom, a Szorongás, azóta rettegek, de erősen szorítom a kezét, elveszett lennék nélküle a világban! (Fakirma)
Nálam is régi ismerős (barátnak viszont nem mondanám). Szívesen szabadulnék tőle, de a hitem túl kicsi hozzá ("...csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem"). Amíg élek, lehet, bennem dobog ő is, hisz épp a haláltól való félelem élteti. De ha meghalok, talán eltűnik végre. Minden rosszban lehet valami jó! (Lotte)
Nálam is régi ismerős (barátnak viszont nem mondanám). Szívesen szabadulnék tőle, de a hitem túl kicsi hozzá ("...csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem"). Amíg élek, lehet, bennem dobog ő is, hisz épp a haláltól való félelem élteti. De ha meghalok, talán eltűnik végre. Minden rosszban lehet valami jó! (Lotte)
Mitől félsz: egértől vagy póktól?
Inkább a póktól. De csak ha nagy, kövér. A legrosszabb, ha felszívódik a porszívóba, és elképzelem, hogy egyszer csak kimászik...Vagy, hogy a pókkirályt sikerült feltakarítanom, és most megsértődött és hozza a népét. (Szofi)
Egyszer észrevettem, hogy egy kisegér lakik a konyhánkban. Minden este készítettem neki vacsorát. Ha jól emlékszem, három napig bírta a kosztomat, majd örökre megszökött. Azóta haragszom az egerekre, és egy kicsit félek is tőlük. (Fakirma)
Nálunk is vendégeskedett egér a pincében. Amíg nem láttam, féltem tőle, aztán mikor halottként szembesültem vele, sajnáltam. A kullancsoktól viszont félek, a bátyám egyszer csúnyán járt vele. (Lotte)
Sötétben teljes nyugi vagy tartasz tőle?
Ez attól függ, hol az a sötét. Mikor vándorok voltunk, mindig meg kellett fontolni, mi a veszélyesebb, a sötétség, vagy a tűz, amivel messziről felhívjuk magunkra a figyelmet. Sokszor a sötét megnyugtatóbb. Éjszakára sem kapcsolnék villanyt, de most kell, hogy megtaláljam Kistesót. (Szofi)
Azt hiszem, majdnem mindentől rettegek, amitől illik, de a sötétség pont nem tartozik közéjük. (Fakirma)
A sötétség akkor tud félelmetes lenni, mikor magam vagyok otthon a gyerekekkel, és neszeket hallok. Ilyenkor jól jön valami pilács. Meg aztán éjszaka az ember hajlamos borúsabban látni a dolgokat, például az ilyen-olyan fájdalmat nálam fokozza. (Lotte)
A viharban gyönyörködsz vagy félsz a villámlástól?
Nem félek, nekem jó élmény: Vagy futunk, és nagyon nevetünk, mennyire elázott minden és mindenki, vagy menedékből figyelünk, ami meg olyan meghitt. (Szofi)
Nagyon-nagyon félek a vihartól, főleg akkor, ha tombol a szél. (Fakirma)
A nagy szelet én is utálom, ma éjjel is rossz volt hallani, ahogy tombolt, de a villámcsapás is egy új parám, mióta családi házban lakunk. (Lotte)
A nagy szelet én is utálom, ma éjjel is rossz volt hallani, ahogy tombolt, de a villámcsapás is egy új parám, mióta családi házban lakunk. (Lotte)
Repülőgépen utazni élmény vagy kínkeserv?
Nem nagyon tesztelem, eddig egyszer repültem, és nem jutott eszembe félni. Ha valami, akkor inkább az aggasztana, ami a beszállás előtt van. Kitelik tőlem, hogy lekésem a gépet, mert rossz sorba álltam, bénáztam a csomagokkal, vagy ilyesmi. (Szofi)
Ellentmond a józan ész és a természet összes törvényének, hogy az a bazi nagy vasdarab fenn marad akár csak egy percig a levegőben. Minden repülőút, ami nem végződik szerencsétlenséggel, hatalmas, felfoghatatlan csoda. (Fakirma)
Egyetértek Fakirmával: totál természetellenes dolog egy lélekvesztőben ücsörögni az égen. De lenézni káprázatos! (Lotte)
Egyetértek Fakirmával: totál természetellenes dolog egy lélekvesztőben ücsörögni az égen. De lenézni káprázatos! (Lotte)
Rácsok és reteszek vagy úgysem tör be senki?
Ezt megoldja a biztosító, mert ha nincs elég záram, nem biztosít. Amúgy teljesen irracionálisnak érzem, hozzánk betörni. A gumilovacskát vinné, vagy a mikrót? (Szofi) Egyszer betört hozzánk egy csapat tolvaj, nem jutottak messzire a lakás felforgatásában, mert mire feltörték a páncélszekrényünket és megtalálták benne a papucsainkat, hazaérkeztünk. A kulcsokat gyűlölöm, mert mindig elvesznek. Szívem szerint betiltanék minden zárat. (Fakirma)
Nagyon elővigyázatlan vagyok, mindig kapok is a családomtól a fejemre. (Lotte)
Bizalommal kérsz segítséget egy idegentől vagy gyanúsan méregeted?
Ha én kérek, akkor azért van választási lehetőségem. Eddig mindig találtam szimpatikus embert, ha kellett, de azért ritkán kezdeményezek, próbálkozom egyedül. (Szofi)
Ha lehet, a gyerekeimet küldöm segítséget kérni, nem az emberektől félek, hanem magamtól, hogy rám tör a szociális fóbia és hülyeségeket fogok dadogni. Ha nincsenek kéznél a gyerekek, rám tör a szociális fóbia és hülyeségeket dadogok. Az emberekben pedig bízom, általában nagyon kedvesek. (Fakirma)
Még nem csalódtam, igaz nem is sűrűn kértem segítséget idegentől. (Lotte)
Még nem csalódtam, igaz nem is sűrűn kértem segítséget idegentől. (Lotte)
Szeretsz egyedül lenni vagy szorongással tölt el?
Szorongással tölt el, ha tudom, hogy nem lehetek egyedül. De nem szeretnék egyedül élni egy lakásban, viszont nem vagyok szorongós, hogy ezen a lehetőségen parázzak. (Szofi)
Nagyon szeretek egyedül lenni, még akkor is, ha szorongással tölt el. (Fakirma)
Nagyon tud hiányozni egy kis egyedüllét, mert ritkán adatik meg, aztán rendszerint hamar visszavágyom a társas létbe. Menekülni innen is, onnan is lehet ok. (Lotte)
Nyúlsz a telefonhoz, és elintézed, vagy előtte még tartasz egy lelkigyakorlatot?
Jaj, megőrülök tőle, ha csak úgy odavetik, hogy hívjam fel ezt vagy azt. Halogatom, és lelki tréninget tartok. Aztán írok egy e-mailt. (Szofi)
Nyúlok a telefonhoz, hívom Embert, és sírva könyörgök neki, hogy intézze el még most az egyszer utoljára helyettem, mert én annyira béna vagyok... (Fakirma)
Utálatos dolog, de nagy levegőkkel sikerül áthidalni. (Lotte)
Egy vitorlással és kapitányával, vagy egyedül a volán mögött indulnál el egy egyhetes útra?
Akkor gyalog. A víztől félek, pláne egy dobozban, irtó ideges lennék. Autót meg nem véletlenül nem vezetek, de ha már fantáziálunk, akkor inkább a szárazföld, ahol ki lehet szállni. (Szofi)
Nagy álmom, hogy egyszer egyedül vágjak neki a világnak. Na jó, egy jóképű kapitány azért velem tarthat. (Fakirma)
Muszáj választani?! Na jó, akkor már inkább legyek a magam ura: így bármikor hazakanyarodhatok.(Lotte)
Mélyen hallgatsz róla, vagy elpoénkodod a szorongásod?
Szeretem elmondani, és ha nem úgy néznek rám akkor, mint egy ronda bogárra, akkor tök jó, megnyugszom. Ha visszalöknek, akkor viszont egyre mélyebb, néma lukat fúrok magamba. (Szofi)
Poént csinálok belőle, minden könnyebb nevetve. (Fakirma)
Helyzete válogatja. Van, hogy álcázom, mert "normálisnak" szeretnék látszani, de mikor szakad a gát, sokkal jobban érzem magam. (Lotte)
Az újdonság feldob vagy szorongat?
Ez úgy van, hogy ha az éppen legfontosabb kapcsolatom rendben van, akkor feldob az új, de ha belül idegenség van, akkor én vagyok a legkonzervatívabb ember a világon. (Szofi)
Ragaszkodom a régi, jól bevált kapaszkodóimhoz (például hosszúlépés), ha vihetem magammal, akkor jöhet az újdonság. (Fakirma)
Ha béke van bennem, vágyom az újat, ha háborúság, kérlelhetetlen maradi vagyok. (Lotte)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése