Könyves ki vagy-vagy?

Szerző: Onleány

Szakirodalom vagy szépirodalom? 

Az egyetem ideje alatt nagyon élveztem a szakirodalmat. Akkor még volt időm a két műfajt együtt olvasgatni. Most a kiszakadás a fontos a mindennapokból, erre pedig a szépirodalom képes. (Lotte) 
Inkább kötelességből, mint szórakozásból bújom a szakirodalmat. Saját gyerekeim nevelésében örömmel botladozom laikusan, de másokét szeretem megfelelő szaktudással elcseszni. (Fakirma)

Olvasok én szakirodalmat a magam kedvére is, de azok általában erősen irodalmi jellegűek.  Sokszor azért nyúlok inkább valami szakkönyvhöz, mert azzal kisebbet lehet bukni. Sajnos, kicsit túlérzékeny vagyok, és teljesen ki tud csinálni egy számomra valamiért nyomasztó vers, novella, regény. Hogy nekem mi a nyomasztó, annak pedig nem nagyon vannak objektív kritériumai, szóval nem vagyok egyszerű eset. (Szofi)

Klasszikus vagy modern?

Mindegy. Most például épp egy régi adósságot törlesztek: a Faustot olvasom. (Lotte) 
Korszakfüggő. Most csak modern. (Fakirma)
Korszakfüggő, szintén. Úgy választok, hogy megkívánok egy ízt, és keresgélek, vajon hol, miben találhatom meg. (Szofi)

Próza vagy líra?

Próza, mindennapi fogyasztásra, lírából mostanság inkább "csak" gyerekversek. (Lotte)

Prózát. Régen faltam a lírát, de nem élvezetből, inkább sznobizmusból. (Fakirma)
Egy ideje akármi verset olvasok, legyen az szerelmes, töprengő, vagy akár impresszionista,  nekem mind a halálról, pontosabban az elmúlásról szól, és úgy érzem magam tőle, mint egy hervadó virág vasárnap délelőtt. Kivéve a gyerekversek, és a klasszikus drámák. Tehát próza. (Szofi)

Regény vagy novella?

Szeretem a hosszan bomló történeteket. Regény. (Lotte)

Inkább regény. A novellával az a bajom, hogy mire belejönnék, már vége is van. (Fakirma)
A novella kénytelen azon dolgozni, hogy frappáns legyen, nekem meg résen kell lennem, hogy jó ütemben okuljak. De én inkább azért olvasok, hogy elsodorjanak, ezért inkább regény. (Szofi)

Főképp magyar vagy inkább külföldi szerzők?

Teljesen mindegy. Legyen jó! (Lotte)

Mostanában főleg külföldi, de csak véletlenségből. (Fakirma)
Sokszor könnyebb egy idegennel, főleg, ha kortárs. Magyart legalább olyan finnyásan választok, mint útitársat, vagy táncpartnert. (Szofi)

Könyvesbolt vagy könyvtár?

Anyukám a könyvtárfelelős, ő adja "albérletbe" nekem a könyveket. Könyvesboltba sajnos ritkán jutok el, időigényes dolog, s akkor is inkább ajándékot válogatok. Marad az itthoni könyvtár. (Lotte)

Szeretek birtokolni, ráadásul a könyvtárban mindig égek a megrongálódott könyvek miatt. (Fakirma)
Mindkettőre rá tudok izgulni, de ez a mostani  nem egy könyvtárazós életforma. Amíg pörgött még bennem az egyetemista szoftver, addig a gyerekekkel is jártam böngészni, de már leálltam. Egy stresszel kevesebb, és sok késedelmi díjjal. (Szofi)

E-book, vagy soha?

Nem jutottam még eddig. (Lotte)
Remélem, hogy soha. Hülyén érezném magam , ha egy kütyüt kellene szagolgatnom. (Fakirma)
Teljesen anti-kütyümán vagyok, de észrevettem, hogy ez a cucc elkezdett érdekelni. Pedig abszolút és őszinte kötet rajongó vagyok, szóval nem amiatt. (Szofi)

Könyvfaló vagy mérsékelt fogyasztó?

Az igazi "falás" régen volt, most a rendszeres fogyasztás jellemez, amibe esténként hamar belealszom. De az az állapot rossz, mikor nem vagyok bevonódva egy könyv világába sem. Szerencsére, ez azért ritka eset. A könyv tényleg barát! (Lotte) 
Könyvfaló vagyok, éppen fogyókúrán. (Fakirma)
El sem hiszem, de régen az álmosság nem volt tényező az életemben.  Igaz, az egyedüllét sem volt ekkora luxus. Talán éppen a felfalt könyvek a bizonyíték, hogy olyan is létezett. Most nincs falás, csak étkezés, és néha bűnös, éjszakai nassolások, aminek nem a nagy fenék, hanem fekete karikák és szürke arcszín az ára. (Szofi)