Szerző: Fakirma
A Karácsony nem csak azért gáz, mert nem tudok mit kezdeni a mítoszokkal. Az igazán nagy arculcsapás akkor jön, amikor szembesülök azzal, hogy hétköznapi balfaszkodásaimon túl még arra se vagyok képes, hogy valami ünnepi kajával lepjem meg a családot. Őrült lehangoló minden Karácsonykor kókuszgolyót enni, ezért aztán különösen hálás vagyok Lotténak, aki tavaly megtanított pipec mézeskalácsot sütni. Idén pedig az önbizalmam az egekig szárnyal, mert ünnepi repertoárom megkétszereződött. Waldorfos berkeken belül ugyanis az egy főre jutó kreatív anyukák száma elképesztően magas. A magamfajta elfuserált háziasszonynak igazi kincs egy ilyen banda. Ugyan tök égő, hogy még egy nyamvadt oviszsákot se tudok megvarrni, de érzem, már ez se várat magára sokáig, ha továbbra is ilyen lelkesen kocogok együtt a csordával.
A héten házi készítésű szaloncukrokat gyártottunk az óvónéniknek (már előre dagadok a büszkeségtől, ha szegény hátrányos helyzetű normális iskolás gyerekeimre gondolok: a sulikban én leszek a sztáranyuka, amikor benyögöm, hogy csináljunk pedagógusnapra marcipán-bonbonokat a tanároknak).
Hozzávalók:
20dkg mandula
10dkg porcukor
1evőkanál narancslé (szűrt)
kandírozott narancs
Az elkészítés pofonegyszerű. Először is a mandulát meg kell pucolni, ha nem volt annyi eszed, hogy héj nélkül vedd meg az anyagot. (Annyira lüke ne legyél, hogy csonthéjban szerzed be a magot). Könnyedén lejön a barna bőrke, ha forró vízbe áztatod előtte. Aztán következhet a darálás. Ha igazán romantikus természet vagy, válaszd a kézi darálót, sokkal hangulatosabb, mint a berregő változat.
(Most mondja Ember, hogy azt olvasta, igazán jó marcipánt csak mozsárban lehet készíteni. Marhaság. Ő csak egy elméleti megmondóember, aki már Karácsony előtt bután tömi magába a gagyi Szamos szaloncukrot).
A darálékot ezután keverd össze a porcukorral, és kanalazd hozzá a narancslevet. Én egy egész narancs levét belefacsartam, mert csak így sikerült minimális erőfeszítéssel helyre kis trutymákot összepancsolni. Aztán jöhet a formázás (íme, a világ egyik legidegesítőbb szava, könnyen kitalálhatjátok, melyik klasszikustól idéztem).
A kandírozott narancstól nagyvonalúan eltekintettem. Meghagytam a dicsőséget a Lila Fügének.
Az igazán bevállalósak megforgathatják kakaóporban, vagy bevonhatják csokival a finom kis szaloncuki alteregókat. Mi belevágtunk. A ronda, de finom állapot lazán összejött:
Idén mifelénk boldog-boldogtalan házi készítésű szaloncukrot kap ajándékba. Saját készítésű csomagolópapírban:
Saját festésű dobozban:
Szerintem őrült jófej anyuka vagyok.
És már most látom, hogy őrült nagy disznóólban fogjuk ünnepelni a Karácsonyt, hála ennek a mindent beterítő kreatív életmódnak.
A héten házi készítésű szaloncukrokat gyártottunk az óvónéniknek (már előre dagadok a büszkeségtől, ha szegény hátrányos helyzetű normális iskolás gyerekeimre gondolok: a sulikban én leszek a sztáranyuka, amikor benyögöm, hogy csináljunk pedagógusnapra marcipán-bonbonokat a tanároknak).
A hajtás után ti is épülhettek:Hozzávalók:
20dkg mandula
10dkg porcukor
1evőkanál narancslé (szűrt)
kandírozott narancs
Az elkészítés pofonegyszerű. Először is a mandulát meg kell pucolni, ha nem volt annyi eszed, hogy héj nélkül vedd meg az anyagot. (Annyira lüke ne legyél, hogy csonthéjban szerzed be a magot). Könnyedén lejön a barna bőrke, ha forró vízbe áztatod előtte. Aztán következhet a darálás. Ha igazán romantikus természet vagy, válaszd a kézi darálót, sokkal hangulatosabb, mint a berregő változat.
(Most mondja Ember, hogy azt olvasta, igazán jó marcipánt csak mozsárban lehet készíteni. Marhaság. Ő csak egy elméleti megmondóember, aki már Karácsony előtt bután tömi magába a gagyi Szamos szaloncukrot).
A darálékot ezután keverd össze a porcukorral, és kanalazd hozzá a narancslevet. Én egy egész narancs levét belefacsartam, mert csak így sikerült minimális erőfeszítéssel helyre kis trutymákot összepancsolni. Aztán jöhet a formázás (íme, a világ egyik legidegesítőbb szava, könnyen kitalálhatjátok, melyik klasszikustól idéztem).
A kandírozott narancstól nagyvonalúan eltekintettem. Meghagytam a dicsőséget a Lila Fügének.
Az igazán bevállalósak megforgathatják kakaóporban, vagy bevonhatják csokival a finom kis szaloncuki alteregókat. Mi belevágtunk. A ronda, de finom állapot lazán összejött:
Idén mifelénk boldog-boldogtalan házi készítésű szaloncukrot kap ajándékba. Saját készítésű csomagolópapírban:
Saját festésű dobozban:
Szerintem őrült jófej anyuka vagyok.
És már most látom, hogy őrült nagy disznóólban fogjuk ünnepelni a Karácsonyt, hála ennek a mindent beterítő kreatív életmódnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése