A mulandóság máglyája

Szerző: Lotte  

Nem, nem jön a negyedik, mégis a hosszú hétvégén hatalmába kerített a fészekrakó ösztön, az alapokig hatoló rendteremtés (sajnos elég illékony) vágya. Minden azzal kezdődött, hogy kivételesen volt két (na jó, inkább csak másfél) napunk, mikor nem kellett sehová sem rohannunk, egyszerűen csak otthon voltunk. Az idő borongós volt, kedvezett a fészkelődésnek, s miközben a gyerekek rátapadtak a rég nem látott Hahó, Öcsi című opuszra meg egy új filctollkészletre, megdörzsöltem a szemem és szép lassacskán körbejárattam kritikus tekintetem lakásunkon. 

Aztán mint egy hosszú álomból ébredve, régi, nehéz adósságot cipelve vállamon kinyitottam annak a kétszárnyú szekrénynek az ajtaját, ahová a hivatalos ügyeink papíralapú borzalmait rekesztjük el. Döbbenetes látvány fogadott: adóbevallások, számlák és leletek keveredtek reménytelen összevisszaságban a gyerekek régi rajzaival és családi fotókkal, meg néhány orvosi segédeszköz (ha asztmás vagy kruppos gyereketek van, biztos ismeritek a porlasztós kütyüt, meg a puskaszerű  Babyhalert) és egy diavetítő dirib-darabjaival. 

Érezvén, hogy eljött a Nagy Iratmegsemmisítés rég halogatott ideje (és hogy barátságosabb körülmények között történjék a szanálás) megejtettük az idei tél első kandalló-begyújtását, s nekiláttam válogatni.

Miután nincs otthon a magukra valamit is adó hivatalokban rendelkezésre álló elektromos iratmegsemmisítő készülékünk (ti is szerettek vele szórakozni?), hát égetni voltam kénytelen. Így lettek a lángok martalékai jó öt évvel ezelőtt eladott első kedves kocsim, egy kis fehér VW Poló utolsó emlékei, a házunkba forgatott egykori családi garzon utolsó szerződéses maradványai, de máglyára kerültek a három gyerkőc várásakor levett vérképeredményeim, s egy nagy kupac levelezés gyermekgondozás tárgykörben a Magyar Államkincstárral és az OEP-el. 

Fellángolt egykori kötelező magánynyugdíj-pénztár tagságom minden nyoma, s egy három éve megszüntetett munkaviszonyom földi maradványai. Porrá lett sok, évekkel ezelőtt befizetett számla, csekkszelvény és fogorvosi szűrőlap, házunk átalakításának számos gyarló mellékterméke: árajánlatok és tervek kötegei. Mennyi valaha égetően fontosnak tartott dolog! Utoljára az egyetemi jegyzeteimet pusztítottam hasonló elánnal. Ott égtek az őszi délelőttön szép, kékes lánggal, és nem éreztem mást, csak megkönnyebbülést, hogy eltűntek végre. 

Hogy aztán elfoglalja helyüket a jelen.