Por-verés és női méltóság

Szerző: Lotte  

Az elmúlt napokban nagy port vert fel Dr. Varga István (Fidesz) parlamenti felszólalása, mely hétfőről keddre virradóan hangzott el a családon belüli erőszak önálló tényállási elemként való büntető törvénykönyvi szabályozása kapcsán benyújtott népi kezdeményezés tárgyalásakor.
Aki az internetes portálok címoldalairól tájékozódik, joggal háborodhatott fel a képviselőtől idézett mondattöredékek olvastán, mely szerint "azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak". Szerencsétlen, rossz logikájú mondat, melytől Varga István saját pártja is elhatárolódott. Ertsey Katalin segedelmével pedig már másnap össze is sereglett minden liberális női jogvédő szervezet, s egyként kiáltott fel az éhező Gyurcsány Ferenc szomszédságában: na, ne!!

Aki azonban vette a fáradságot és egészében megtekintette az idézett képviselő 4 perc 31 másodperces és az alig kétperces hajnali felszólalásait, rájöhetett, hogy a korábban jótékony homályban dolgozó (hat gyermeket nevelő) honatya nem egy, az éjjel átváltozott nőgyűlölő fenevad, középkori jogtipró földesúr.

Végighallgatva a felszólalást, azon túl, hogy az utolsó percben volt egy szerencsétlen mondata az egyébként láthatóan fáradt képviselőnek, az égvilágon semmi nőgyűlölőt nem mondott, s a jogi érvelés után természetesen elítélte a nők elleni erőszak minden formáját.
Ezután Ertsey Katalin (LMP) válaszában a 90%-ban férfiakból álló parlamentet burkoltan le "feleségverőzte", s Varga Istvánra oktrojálta "a nők üljenek otthon és ne szóljanak egy szót se"- hitvallást. Varga pedig - szerencsétlenségére - beszállt a ringbe, s a demográfiai szaklap adatait citálva azt hozta elő, hogy a makacs tények szerint (a kitolódó gyermekvállalási időre utalva) a nők a nagy emancipálódásban elfelejtettek szülni. Ismét egy részigazság, összekeverve szezont a fazonnal. Nem kellett volna!
De azért álljunk meg egy szóra. Varga István legfőbb bűne az, hogy belekeverte mondandójába azt az egyébként  létező és valóban markáns felfogásbéli különbséget, mely a családokkal kapcsolatban napjainkban uralkodik. Világszinten létezik ugyanis egy hangos és nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező szellemi-politikai csoport, amely a hagyományos családfelfogással szemben tudatosan a devianciákra (erőszak, elnyomatás, testi-, lelki terror) vagy épp a többségtől eltérő nemi identitásokra fókuszál. A család hagyományos - minden válságtünet ellenére közösségi kapcsolataink közül mégiscsak leginkább működőképes - fogalmát kívánja darabokra törni és újraértelmezni.
Érdekes, hogy olyan rangosnak és mértékadónak tartott nemzetközi intézmények jelentéseiben leírt (nem egy hajnali órán rosszul előadott, hanem sorozatos egyeztetéseket követően, tudatosan szövegezett!) megállapítások, mint például az ENSZ égisze alatt működő CEDAW Bizottság jelentésének döbbenetes sorai, mégsem kapnak hasonló nyilvánosságot.
Ha valaki nem ismerné, a Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény keletkeztette a jelentéstételi kötelezettséget az aláíró tagállamok számára. A Fehéroroszországot elmarasztaló véleményben (361. bekezdés) a következők állnak:  "A Bizottság aggódik a nemi sztereotípiák folytatólagos terjedése, az olyan szimbólumok újra bevezetése  miatt, mint az Anyák Napja, az Anyasági Díj, amelyek a nők hagyományos szerepét erősítik. Ugyancsak aggódik, vajon az emberi jogi és gender nevelés bevezetését - amely éppen ellentétes az ilyen sztereotípiákkal - hatékonyan  lehet-e elvégezni?"
Tessék?!
Ez nem épp az anyaságot legfőbb hivatásuknak tartó nők (mert, hogy ilyen fura fajzat is létezik ám!) hátrányos megkülönböztetése? És ez nem sérti véletlenül a női méltóságot? Az enyémet, igen.