Szerző: Lotte
Gyerekkoromban mindig sajnáltam apukámat anyák napján, s bár még nem volt divatja, rendeztem neki külön kis ünnepet, hogy érezze, ő is fontos. Gyerekeink kisbaba-koruktól fogva soha olyan jól durmolni nem tudtak, mint apukájuk széles, nyugalmat árasztó mellkasán. Pedig neki nem volt apa-képe (pici volt, mikor elvesztette saját édesapját), nem volt mihez igazodni, mégis nagyszerűen ráérzett saját apaságának útjára. Nem elvi alapon, nevelési trendeket követve, friss szakirodalmat tanulmányozva, hanem a saját, néhol rögös, de ösztönös, szeretetteli útján.
Leendő és gyakorló apukáknak nyújt segítő kezet a három éve működő, Kopp Mária kezdeményezésére elindult Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom gondozásában megjelent Apafüzet.
"Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy ki a fontosabb, az apa vagy az anya, visszanyúlok a magyar nyelv bölcsességéhez, amelyik mind az apát, mind az anyát „szülőnek” nevezi. Ezek szerint egy gyermeket ketten szülnek meg..." Ezekkel a sokatmondó sorokkal indul a füzetecske, mely hiánypótló kiadvány, ugyanis az apukák látványosan háttérbe szorulnak a gyermekvárás, gyermeknevelés téma kapcsán. A várandós csomagok, a könyvesboltok polcain hegyekben álló babavárással, szüléssel foglalkozó könyvek, legfeljebb egy-egy fejezetet szentelnek az apáknak.
Pedig apává válni nem kevésbé nagy feladat, mint az anyaság. A füzet nem stresszel, okosan, érthetően oldja a szorongást és hatalmas értéke, hogy nem erőltet üdvözítőnek tartott utakat. Egy egyszerű példa: nem bélyegez meg senkit azért, mert nem akar ott lenni a szülésen, és nem tör pálcát afelett, aki nem érzi önmagában az apai boldogság szétáradását pelenkázás közben. A kiadvány nem terhelt ideológiákkal és nem akarja lenyomni az apák és anyák torkán, hogy mitől lesz valaki jó szülő: bezzeg-anya és bezzeg-apa. Nagy kövek gurulhatnak le a szorongó apák szívéről, ha megértik, nincs kötelező protokoll az apaság útján, hanem a folyamat aktív szereplőivel: a babával és a családdal együtt ösztönösen rátalálnak majd saját, egyedi és megismételhetetlen útjukra. Ahogy felszabadító érzés lehet olvasni, hogy nem szükséges második anyukává válniuk, hanem saját férfi hangjukat használhatják szülői szerepben. Andrek Andrea és Léder László pszichológus-szerzőpáros APA-füzetét a védőnők juttatják majd el a családokhoz. De azoknak sem kell nélkülözniük a kiadványt, akik már gyakorló apák vagy anyák, a kedvesen illusztrált, könnyen olvasható füzet elérhető az Apafüzet honlpján.
Anyai ösztön, -gondoskodás, -aggodalom; apai pofon, -szigor, -jótanács és áldás. Évszázados fogalmak, melyek leírják a hagyományos szülői szerepeket: az anya ölelő, elfogadó, megértő és az apa terelgető, formáló, alakító attitüdjét.
Gyerekkoromban mindig sajnáltam apukámat anyák napján, s bár még nem volt divatja, rendeztem neki külön kis ünnepet, hogy érezze, ő is fontos. Gyerekeink kisbaba-koruktól fogva soha olyan jól durmolni nem tudtak, mint apukájuk széles, nyugalmat árasztó mellkasán. Pedig neki nem volt apa-képe (pici volt, mikor elvesztette saját édesapját), nem volt mihez igazodni, mégis nagyszerűen ráérzett saját apaságának útjára. Nem elvi alapon, nevelési trendeket követve, friss szakirodalmat tanulmányozva, hanem a saját, néhol rögös, de ösztönös, szeretetteli útján. Leendő és gyakorló apukáknak nyújt segítő kezet a három éve működő, Kopp Mária kezdeményezésére elindult Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom gondozásában megjelent Apafüzet.
"Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy ki a fontosabb, az apa vagy az anya, visszanyúlok a magyar nyelv bölcsességéhez, amelyik mind az apát, mind az anyát „szülőnek” nevezi. Ezek szerint egy gyermeket ketten szülnek meg..." Ezekkel a sokatmondó sorokkal indul a füzetecske, mely hiánypótló kiadvány, ugyanis az apukák látványosan háttérbe szorulnak a gyermekvárás, gyermeknevelés téma kapcsán. A várandós csomagok, a könyvesboltok polcain hegyekben álló babavárással, szüléssel foglalkozó könyvek, legfeljebb egy-egy fejezetet szentelnek az apáknak.
Pedig apává válni nem kevésbé nagy feladat, mint az anyaság. A füzet nem stresszel, okosan, érthetően oldja a szorongást és hatalmas értéke, hogy nem erőltet üdvözítőnek tartott utakat. Egy egyszerű példa: nem bélyegez meg senkit azért, mert nem akar ott lenni a szülésen, és nem tör pálcát afelett, aki nem érzi önmagában az apai boldogság szétáradását pelenkázás közben. A kiadvány nem terhelt ideológiákkal és nem akarja lenyomni az apák és anyák torkán, hogy mitől lesz valaki jó szülő: bezzeg-anya és bezzeg-apa. Nagy kövek gurulhatnak le a szorongó apák szívéről, ha megértik, nincs kötelező protokoll az apaság útján, hanem a folyamat aktív szereplőivel: a babával és a családdal együtt ösztönösen rátalálnak majd saját, egyedi és megismételhetetlen útjukra. Ahogy felszabadító érzés lehet olvasni, hogy nem szükséges második anyukává válniuk, hanem saját férfi hangjukat használhatják szülői szerepben. Andrek Andrea és Léder László pszichológus-szerzőpáros APA-füzetét a védőnők juttatják majd el a családokhoz. De azoknak sem kell nélkülözniük a kiadványt, akik már gyakorló apák vagy anyák, a kedvesen illusztrált, könnyen olvasható füzet elérhető az Apafüzet honlpján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése