Szerző: Fakirma
Lotte és Szofi össznépi hangulatról írt remek és találó beszámolói után most én is hozzáteszem a saját színem, azt hiszem, talán ez a legszebb példa arra, hogy Onleányok miként egészítjük ki egymást. Én és a családom a ronyózók táborát erősíti. No nem a fasisztázós-ökölrázós műfajban nyomulunk, csak a magunk neurotikus-szorongós módján csendesen gyártjuk a túlélési forgatókönyveket a különböző katasztrófahelyzetekre. A minap a gyerekszoba romjain üldögélve belelapoztam a lánykák egyik rajzfüzetébe, ahol a Mikulások, kiscicák és tündérkirálykisasszonyok között akadtam a képen látható rajzra. Kórházi Farkasunk a maga 20 hónapós módján készségesen magyarázta el nekem a képen láthatókat: "Apuca tente, bo (bor), kuka". Este a munkából hazaérkező Embert tetemre hívtam. Ő megvonta a vállát, s annyit mondott: "Ja, csak lerajzoltam a lányoknak, mi történik Apucával államcsőd esetén."
Hát így élünk mi. És köszi lányok, hogy egy optimistább és emberségesebb alternatívát is felvázoltatok! Próbálok csitulni!
Ha államcsőd esetén Apuca kiül a Vörösmarty térre karikatúrát rajzolni, a család pénzügyileg felvirágzik és elkerülhető a felvázolt szcenárió.
VálaszTörlésKöszi a pozitív életszemléletet, ez kell a mai időkben! Amúgy már én is komolyan fontolgattam, hogy anyagilag jobban jártunk volna, ha Apuca nem pénzügyi megmondóembernek, hanem grafikusnak áll-:)
VálaszTörlés