Re: Unhatatlan uncsitesók

Szerző: FiloSzofi


- "fogatlan gyerekek vigyorognak egy szakadt fényképen, nagy bandázások a nagymama vidéki otthonában, fogadalmak, vérszerződések és árulások, játékcserék és összeveszések..." Lotte - Unhatatlan uncsitesók


Lotte, nekem az jutott eszembe, hogy talán mindez meg sem történt, csak azokban a gyönyörűséges kamaszregényekben, amiket nyáron, az elsötétített szobában olvastunk. Talán csak kétszer igazából, ami annyi mintha tizenkétszer.
Talán csak kétszer eshetett meg, hogy kalózok voltunk (az uncsitesók meg én)a diófa határolta kiszögellésben. Hiszen aztán egyikünk gátlásos nagylány lett, másikunk repülős matricákat gyűjtött, és így tovább.

Végül is mindegy, mi mikor, hogyan történt- az már igaz, hogy valóban megtörtént velem (is).

Azt hiszem, ha felszabadulok Szókratésztől, az ünnepi időtlenségben efféle könyveket szeretnék olvasni.
A gyerekek még kicsik, egész másokat olvasunk, segítsetek ilyen szigetszerű (zárvány) helyszínen játszódó bandázós könyvet találni! Lehetőleg télit. Elsőre Aszlányi Károly jut eszembe, de mi van még?
(Na meg a délelőtti csehszlovák vakáció-sorozatok a tévében.)

Mellesleg a gyerekeim épp "uncsitesóznak", hogy én dolgozhassak...