Egészen zavarba jöttem, hogy is mutassalak be, hiszen annyi mindennel foglalkozol. Sok évnyi ismeretség után most már elárulhatnád nekem, mi is vagy te valójában?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Tulajdonképpen egy olyan nő vagyok, akinek a hivatása az, hogy kismamák, illetve a már gyereket világra hozott nők testi és lelki egészségével foglalkozzon. A feladatom nem csupán az anyák segítése, hanem legtöbbször az egész családdal (apa, gyerekek) kapcsolatba kerülök. Sokszor már a fogantatás előtt megismerkedem a leendő anyával, sok nőnek végigkísérem a várandósságát, s aki igényli, ott vagyok a szülésénél is. Ez utóbbi számomra egy végtelenül intim, nem mindennapi esemény. Ezekben az időkben bizalmi kapcsolat épül ki közöttünk, mindig megható, ahogy része lehetek az életüknek, gondjaikat megosztják velem, és problémáikra választ keresnek nálam. Ha ragaszkodunk a szakszerű definícióhoz, akkor szülésfelkészítő és szülést kísérő dúla vagyok. Azonban a munkám legtöbbször a szülés után sem ér véget. Babagondozási, szoptatási tanácsadással, illetve a babamasszázzsal a család közelében maradok. Később a pár hónapos csecsemőkkel és a mamákkal gyakran találkozom a baba-mama tornán, ahol a tornagyakorlatok segítenek az anyának visszanyerni a terhesség előtti alakot és kondíciót, és a babákat is kicsit megmozgatjuk. Nem utolsó sorban pedig ez a foglalkozás egy olyan informális fórum, ahol a közösségi élmény mellett praktikus segítséget is kaphatnak egymástól a mamák (pl. csere-bere, információk). A következő lépcsőfok a Szaladó-tipegő torna, ahol a már járni tudó kisgyerekek játékos formában ismerkedhetnek a különböző mozgásformákkal és tornaeszközökkel. Az óvodásoknak pedig játékos mozgásfejlesztő és tartásjavító tornát tartok.
Bár minden tevékenységed összefügg az anyával és a kisgyermekekkel, azért elég széles a repertoár. Létezik-e számodra olyan terület, ami a szíved csücske?
Amivel foglalkozom, az egy egész, összefüggő ívet alkot. Látom a pocakban növekvő kisbabát, sokszor ott vagyok, amikor világra jön, gyakorlatilag a szemem előtt nő fel, s akár 7 éves korig jelen vagyok az életében. Az a jó, ha tudok segíteni valamiben, mindegy, hogy melyik időszakban és területen.
A hivatásod „babamamás” részét értem. Mások is foglalkoznak ezzel, ki jól, ki rosszabbul. A dúlaságod viszont nagyon különleges számomra. Miben különbözöl az egészségügyi személyzettől? Miben tudsz náluk többet, vagy mást adni?
Alapvető különbség, hogy mi dúlák semmiféle egészségügyi tevékenységet nem végzünk (pl. nem mérünk vérnyomást, nem véleményezünk leleteket), viszont az esetek nagy többségében jóval többet találkozunk a nőkkel, mint az orvos vagy a védőnő. A szülés idejére erős bizalmi viszony alakul ki a leendő édesanyával, ahol lehetőségünk nyílik a sok helyről jövő információk összecsipegetésére és rendszerezésére. Nem könnyű a mai világban eligazodni. A különböző kórházak és orvosok nagyon különböző módon állnak hozzá a terhesség és a szülés kérdéséhez. Az interneten pedig rengeteg ellentmondó és téves információ kering. Nem beszélve a szomszédasszony, a barátnők és az aggódó család bölcs tanácsairól. Az információrendszerezés mellett, elsősorban a kismama lelkével foglalkozunk Beszélgetünk arról, hogy a leendő édesanya miként éli meg a fájdalmat, hogy áll a félelemmel, milyen kép él benne a szülésről. Feladatunk az, hogy ezeket a lényegtelennek tűnő szempontokat úgy dolgozzuk fel közösen, hogy segítsenek a vajúdásnál és a szülésnél.
Említetted, hogy rendszerint az apával is kapcsolatba kerülsz. Miért tartod fontosnak, hogy ők is részesei legyenek ennek a jellegzetesen női szerepvállalásnak?
A férfiak egy része elég hamar kimarad a várandósság folyamatából, az is előfordulhat, hogy inkább csak a negatív oldalát élik meg ennek: kiszorulhatnak a hitvesi ágyból, vannak olyanok is, akiknek nehéz elfogadniuk, hogy ők nem tudnak teremteni. A terhesség, és a gyermekágyas hetek a változások és a hormonok miatt labilis, hullámzó hangulatú időszak az egész család életében, s a férfiak nehezen alkalmazkodnak ehhez. Az elfogadást az is nehezíti, hogy rendszerint kevés és nem is mindig helyes információval rendelkeznek. A szülésfelkészítőn abban kapnak segítséget, hogy megtanulják jól támogatni párjukat a szülőszobán (légző gyakorlatok, pozíciók, masszázs).
Milyen kérdésekkel, problémákkal fordulnak hozzád leggyakrabban az anyukák?
Főleg a testi-lelki változásokkal kapcsolatosak a kérdések: pl. tudok-e szülni, tudok-e szoptatni, milyen beavatkozásokra lehet számítani, ezek szükségesek-e egyáltalán? A szülés után a leggyakoribb kérdések a szoptatással kapcsolatosak. Nem győzöm hangsúlyozni, ehhez mennyire fontos a támogató légkör a környezet részéről (pl. orvos, anyós, férj). Támogató környezetben a nők majdnem mindig tudnak szoptatni. A szoptatás körül is nagyfokú a félreinformáltság.
Ha valakinek ezek után kedve támadna a dúlás szüléshez, hogyan talál rátok?
Az elmúlt 10 év eredményeinek köszönhetően vannak ma már a fővárosban dúlabarát kórházak. Más helyeken még csak alkalmanként fordul elő dúla által is kísért szülés, de sajnos akad olyan kórház is, amelyik nem fogad szívesen minket.
Nekem, és a velem egy körbe tartozó dúláknak is van már honlapja, ott lehet minket megtalálni és leinformálni.(http://www.bekesdulakor.hu/)
Segítséget tudunk nyújtani fogantatási nehézségek, szoptatási gondok esetén, illetve a várandósággal, szüléssel, kórház-, illetve orvosválasztással kapcsolatos kérdésekben is lehet hozzánk fordulni.
Mit gondolsz, milyen a mai világban nőnek lenni?
Ezen a világon nagyon nehéz nőnek lenni. Főállásban logisztikai menedzser, pénzügyi tanácsadó, szabadidő szervező vagy. Legtöbbünk egész nap szervez, ügyköd, csekkeket szortíroz, időpontokat egyeztet, s azon agyal, hogy a szabad fél órájában a függönyt mossa-e ki, vagy a kutyát vigye le sétálni. Nem attól vagy nő, hogy magas sarkúban és kosztümben jársz. A nőiességedet a kapcsolataidban, a viszonyulásaidban élheted meg. Kevés az időnk, hogy a férjünk előtt és a külvilág felé igazi nők legyünk, s a sokféle teher miatt egyre kevesebb az olyan terület, ahol a nőiségünk dominálhat. Eleve a családok helyzete jellemzően egyre kilátástalanabb, ebben a közegben nehéz jól gyereket nevelni. Régen generációk éltek együtt, ma kevés a jó családi minta, sokszor nem támogató a családi légkör (szintén egy jellegzetesen dúlai feladat ebben támasznak lenni). Annak ellenére, hogy nincs könnyű helyzetünk a fent említettek miatt, csak azt hangsúlyozom, hogy meg kell találni azokat a helyzeteket, ahol lazítani, töltődni lehet, meg kell teremteni ennek a lehetőségét, és nem szabad magunkat feláldozni a család és a kötelességek oltárán.
Szeretünk-e szülni?
Azokban az órákban csak te létezel és a gyereked. (Egy rövid időre nem logisztikai menedzser vagy) Ott azt teszed, amit rád bízott a. természet. Ebben a helyzetben el kell engedni mindent, és át kell magad adni ennek a nagyon természetes, és nagyon ősi folyamatnak.
Hiszek benne, hogy van szép szülésélmény. A fájdalmat is meg lehet élni úgy, hogy pozitív értelemben legyen életre szóló ajándék. A gyerekkel való kapcsolat alakulásának egyik leglényegesebb mérföldkövét a szülés körülményei jelentik, ezért is fontos, hogy szép élmény legyen. Az internet tele van traumatikus szülés-beszámolókkal. A szülőszobán jellemzően sok a kellemetlen és a felesleges beavatkozás. Nehezen tudjuk átengedni magunkat ennek az eredendően természetes folyamatnak a teljes valójában. Rásimulni a fájdalomra, együtt dolgozni a gyerekkel – ez mára már nem magától értetődő. Jellemzően nem akarunk a fájdalommal megbarátkozni, nem akarunk félni kellemetlen érzésektől. Ebben a média is hibáztatható, azt sugallja, hogy gyorsan legyünk túl a kellemetlenségeken Ezzel viszont el is mulasztunk valami nagyon fontosat.
Említetted, hogy meddőség esetén is érdemes hozzátok fordulni. Hogyan tudtok segíteni?
Ma már tudjuk, hogy a meddőség hátterében a szervi okok mellett, lelki okok is állhatnak. De ezeket a problémákat egyszerűbb a szőnyeg alá söpörni. Beindul az ördögi kör: minél tovább nem esik teherbe valaki, lelkileg annál gátlóbb folyamatok indulnak be, ami tovább csökkenti a baba megfoganásának esélyét. Segítő beszélgetés keretében feltárjuk a lehetséges okokat.
Ha további segítség szükséges, akkor szakembereket, terápiás lehetőségeket ajánlunk.( kineziológia, talpmasszázs…)
Ha lenne még egy életed és választhatnál, hogy nőnek, vagy férfinak szüless újra, te mit választanál?
Nehéz kérdés. Férfi azért lennék, mert az még nem voltam és érdekes lenne az ő szemszögükből megélni a világot. De ha jobban belegondolok, lehet, hogy mégis csak nő maradnék. Mert talán egy új nekifutással tökéletesíthetném azt, amit ebben az életemben elmulasztottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése