Hurrá Hétfő - Heti muníció

Szerző: Fakirma

 Sajnos a szombati didergős túra teljesen szétzilálta amúgy is mostanság meglehetősen zizis agyamat, és nem volt lelkierőm, hogy elmélyedjek a jövő heti remek program-arzenálban. És egyébként is, az elkövetkezendő napokban tuti nem szabadulok az óvoda-iskola-vívóterem bermudájából, úgyhogy nektek is csak azt tudom ajánlani, hogy ne fecséreljétek időtöket földi élvezetekre, hanem inkább építsétek a jövőt és teljenek napjaitok szorgalommal!

Megrögzött konfliktuskerülő lévén persze nem merem magamra vállalni haragotokat az elsunnyogott heti muníció miatt, úgyhogy  lelki épülésetekre mégis csak álljon itt nektek két ajánlás.

Az első tulajdonképpen nem is ajánló, hanem számonkérés. Ugye nem felejtettétek el , hogy ideje elkészíteni az ez évi kötelező őszi levéllenyomatos gyermekalkotást, aminek nagyi annyira nagyon fog örülni?!  Ha mégis, akkor ne késlekedjetek, mert a levelek könyörtelenül hullanak, s a köztisztasági hivatalnak köszönhetően lassan itt a kilátástalan levélnélküliség időszaka.

Amint a kép mutatja, én már lebonyolítottam levéllenyomat-projektünket, sőt a takarítási utómunkálatokkal is végeztem.

No, most akkor előrukkolok az igazi ajánlóval. Tőlem szokatlan módon azt javaslom nektek, menjetek színházba! Én ugyan messziről elkerülöm a kulturális létesítmények eme fajtáját (van egy nagybátyám, aki mindig csak a nézőtér szélén a kijárat melletti székre hajlandó ülni, hogyha tűz ütne ki, ő biztosan a szerencsés túlélők között legyen - én nem vagyok ennyire beteg, de azért bennem van a genetikai gebasz, amit jobb nem ingerelni ), de találtam egy olyan darabot, amit talán még én is bevállalnék. A darab Almodóvár Mindent anyámról című filmjéből készült. Kamondi Zoltán rendezte és Börcsök Enikőé a főszerep (Hallottátok őt a régi szép időkben Dévényi Ádámmal énekelni? Számomra felejthetetlen élmény). A jövő héten november 13-án megy a Pesti Színházban, a kritikák alapján sokat ígér. Én csak a filmről tudok nyilatkozni, igazi spanyol gyöngyszem: kis mozaikdarabkákból áll össze a történet, ami a maga tragédiájával együtt szívhez szólóan gyönyörű, s persze nem hiányoznak belőle a szokásos kellékek (transzvesztiták, drogosok, utcanők, teherbe esett apáca), amelyekkel úgy játszik a rendező, hogy elfelejtesz megbotránkozni, és mire észbe kapsz, valahogy mind a szívedhez nőttek, és az egész abszurd massza  természetes keretet kap, ráadásul a végén bőgsz az elérzékenyüléstől. A téma azért is izgalmas, mert egy anyáról szól a történet, a fiához, az élethez, a múltjához, az emberekhez fűződő viszonya bontakozik ki előttünk. Azt olvastam, hogy a színdarab, nem egy Almodovár-utánérzet, de ettől csak még kíváncsibb lettem. Láthatjátok, szörnyen béna vagyok filmelemzésben, valahogy zsigerből élvezem ezt a műfajt, ha valami intellektuális megközelítésre vágytok, olvassatok el egy-két  kritikát.
Az utolsó pillanatban még találtam nektek egy jó kis bulit. Szombaton, november 19-én rendezik meg a negyedik Fürdők Éjszakáját. Este 22 órától hajnali 3 óráig tart a pancsolás a Széchényi, a Rudas, a Gellért, a Király és a Lukács fürdőkben. A fellépők nevei nekem semmit sem mondanak, de Ti biztos naprakészebbek vagytok, nézzetek utána! Én mondjuk a népes brűgölést nem kedvelem, de az éjszaka annyira nagyon különleges tud lenni, ha nem az ágyadban szundítva töltöd, hogy talán érdemes bevállalni egy ilyen pancsis kalandot!

Szép hetet kívánok Nektek!